'Minden bajom közt is túlárad bennem az öröm'

Szent Pál ismételten a szeretetre tereli a szót, hogy rosszallása érdességét egy kicsit elsimítsa. Előzőleg ugyanis megrótta őket, és szemükre vetette, hogy szeretetét nem viszonozták szeretettel, sőt hátat fordítottak szeretetének, és más, lelki ragályt terjesztő emberekhez csatlakoztak. Tehát újra tompítja a megrovás élét: Értsetek meg bennünket (vö. 2 Kor 7,2), azaz 'szeressetek minket'! Kéri szeretetüket; és az nem lesz terhes számukra, sőt nagyobb hasznára lesz azoknak, akik adják azt, mint annak, aki kapja. De nem azt mondta: 'szeressetek', hanem a könyörületre jobban emlékeztető kifejezést használt: Értsetek meg bennünket!

Ki távolított el minket tőletek, kérdezi, ki vetett ki minket a ti jóindulatotokból? Mi az oka annak, hogy kiszorultunk szívetekből? Mert amit már előbb is mondott: hogy ti nem nyitottátok ki a szíveteket (2 Kor 6,12), azt most itt még világosabban fejezi ki: értsetek meg bennünket, és ezzel ismét a szívébe akarja zárni őket. Mert semmi sem éleszti fel annyira a szeretetet, mint ha a szeretett személy megérti azt, hogy nagyon vágyik a szeretetére az, aki őt szereti.

Hiszen előbb már megmondtam, írja, hogy szívembe vagytok zárva, együtt élünk-halunk (2 Kor 7,3). Ez a legnagyobb szeretet! Visszautasítottan is együtt akar meghalni, együtt akar élni velük. Mert nem akárhogyan vagytok szívembe zárva, jelenti ki, hanem úgy, amint megmondtam. Mert előfordulhat az, hogy szeret valaki, de a bajban aztán elfut. De mi nem így vagyunk.

Vigasztalás tölt el (2 Kor 7,4). Honnét ez a vigasztalás? Tőletek jön: mert jó útra tértetek. A tetteitekkel örömet szereztetek nekem. Aki szeret, az egyrészt felpanaszolja ugyan, hogy őt nem szeretik, de másrészt fél attól is, hogy a mértéket túl ne haladja e rosszallásban, nehogy szomorúságot okozzon. Ezért hangoztatja: Vigasztalás tölt el, túlárad bennem az öröm. Vagyis: 'Kihívtátok rosszallásomat, de bőségesen jóvá is tettétek, megvigasztaltatok: nemcsak megszüntettétek szomorúságom okát, hanem még örömmel is elhalmoztatok.'

Ezután bemutatja öröme nagyságát, nemcsak azzal, amit mondott, hogy túlárad bennem az öröm, hanem azzal is, amit hozzáfűzött: minden bajom közepette is. Mert oly nagy volt, úgymond, az a gyönyörűség, amelyet nekem szereztetek, hogy nem volt képes arra árnyékot vetni az előző nagy szomorúságom sem. Az öröm kiáradó bősége ugyanis minden ránk zúduló gyötrelmet megszüntetett. 

 Aranyszájú Szent János püspöknek a második korintusi levélről mondott szentbeszédeiből

Forrás ~ Internet

 

 HIMNUSZ SZENT MÁRTÁHOZ

Téged köszönt ma énekünk,

Szent Márta, áldott asszonyunk,

te méltó voltál többször is,

hogy Krisztust házadban fogadd.

A nagy Vendéget boldogan

szolgálta szíved s két kezed,

szorgoskodó gondokba vitt

az Úrért égő szeretet.

Jézust örömmel láttad el,

míg két testvéred éhesen

kaphatta tőle égi jók

s az élet szent falatjait.

A kínhalálba indulót

húgod nárdusszal kente meg,

s te legvégső szolgálatod

éber jelét adtad neki.

Urunk jó háziasszonya,

gyújtsd lángra most szívünket is,

barátságos, hű otthona

legyünk az Úrnak szüntelen.

A Háromság dicséretét,

ha majd végső hazát nyerünk,

veled daloljuk boldogan

időtlen századok során! Amen.

HIMNUSZ SZENT MÁRTÁHOZ

Minket e lelkes, ünnepi dicséret

érdemeidhez társulva segítsen,

Márta, kit kedvel az Úr, és szívéhez

fűz szeretettel.

Gyakran betért ő hozzád, s otthonodban

töltött vendégként nyugalmas órákat,

hallgatta szódat, szolgáló sürgésed

látta örömmel.

Gyászba borultan siratod a testvért,

nagy keserűen húgod is zokog csak,

s íme, a Mester könnyezik, s szavára

éled a holt már.

Sziklaszilárdan hiszed a halottak

újrakeltését, Urad is tanítja,

kérj a szívünkbe újra-újra vágyat

égi hazánkba.

Zengjük Atyánkat, egy Fia kegyelmét,

velük a Lélek azonos hatalmát,

s hogy dicsőségük veled együtt lássuk,

esdve könyörgünk. Amen.

 

 'Boldogok, akik méltók voltak arra,

 hogy Krisztust saját otthonukban fogadják!'

Forrás ~ Internet

'Boldogok, akik méltók voltak arra, hogy Krisztust saját otthonukban fogadják'

Urunk, Jézus Krisztus szavai arra figyelmeztetnek, hogy csak egyvalamire törekedjünk, amíg e világban sok mindenfélével foglalkozunk. Most még mint zarándokok törekszünk, mint akiknek nincs otthonunk, mint akik még úton vagyunk, mint akik még nem érkeztünk el hazánkba. Még vágyakozásban élünk, még nem vettük birtokba, még nem élvezzük. De azért minden tunyaság nélkül törekedjünk, szüntelenül törekedjünk, hogy egykor eljussunk oda.

Márta és Mária, nemcsak test szerint, hanem a vallásban is testvérek voltak. Mindketten híven ragaszkodtak az Úrhoz, mindketten szívesen szolgálták a test szerint náluk levő Urat. Befogadta őt Márta, mint ahogyan vándorokat szokás befogadni. Igen, vendégül látta, de mint a szolgálóleány az Urát, mint esendő ember az Üdvözítőjét, mint teremtmény a Teremtőjét. Vendégül látta, hogy testét táplálja, aki viszont őt Lélekkel táplálta. Urunk ugyanis azért vette magára a szolga alakját, hogy ebben a szolgai alakban szívességből, ne pedig kötelességből táplálják őt a szolgák. Hiszen részéről már az is szíves szeretet volt, hogy testi táplálékot fogadott el tőlük. Emberi testben élt, így meg is éhezett, és meg is szomjazott.

Úgy fogadták tehát az Urat, mint vendéget, aki a tulajdonába jött, de övéi nem fogadták be. Ám, akik befogadták, azoknak hatalmat adott, hogy Isten gyermekei legyenek (Jn 1, 11-12). Fogadott gyermekeivé tette a szolgákat, hogy testvérei legyenek, kiváltotta őket a bűn rabságából, hogy társörököseivé tegye. Mindazonáltal közületek senki se sóhajtozzék így: 'Boldogok, akik méltók voltak arra, hogy Krisztust saját otthonukban fogadják!' Ne siránkozzál és ne keseregj azon, hogy te olyan korban születtél, amikor az Urat test szerint már nem láthatod. Ezt a megtiszteltetést tőled sem vette el, hiszen megmondta: Amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek (Mt 25, 40).

Egyébként megnyugtatásodra mondhatom neked, Márta, áldott vagy jó szolgálatodért! Munkádért jutalmul megkapod a boldog nyugalmat. Most ugyan sokféle teendőd lefoglal téged: táplálni igyekszel halandó embereket, akik szentek. De ha majd bejutsz az örök hazába, vajon találsz-e ott vándort, akit vendégül láthatnál? Találsz-e ott éhezőt, akivel kenyeredet megoszthatnád, szomjazót, akinek italt nyújthatnál, beteget, akit meglátogathatnál, veszekedőt, akit megbékíthetnél, halottat, akit eltemethetnél?

Mindezekből ott egy sem lesz. Hát akkor mi lesz? Csak az lesz, amit Mária választott. Ott majd minket táplálnak, nem mi adunk táplálékot. Hiszen ott majd az lesz teljes és tökéletes, amit Mária már itt választott magának, amikor az Úr igéjének arról a dús asztaláról morzsákat gyűjtögetett. Akarjátok hát tudni, mi lesz majd odaát? Maga az Úr mondja szolgáiról: Bizony, mondom nektek, asztalhoz ülteti őket, és megy, hogy kiszolgálja őket (Lk 12, 37). 

Szent Ágoston püspök beszédeiből

Forrás ~ Internet

 

 

BETÁNIAI SZENT MÁRTA EMLÉKNAPJA

 

JÉZUS A SZÍVESEN LÁTOTT VENDÉG

 'Jézus szívesen látott vendég volt Márta, Mária és Lázár házában. Szent Mártával kapcsolatban az evangélium két fontos találkozásról számol be. Egyik, amikor sürögve-forogva szolgálta Jézust. A másik, amikor Lázár feltámasztásakor az Úrral beszélget.

Szent Lukács evangéliuma jegyezte le az eseményt, amikor Jézus betért Márta és Mária házába. Márta sürgött forgott, mindenben meg akart felelni a vendéglátás követelményeinek. A testvére Mária Jézus lábához ült, és hallgatta őt. Az evangélium úgy tűnik, szembe állítja a két magatartást. Ugyanis Jézus azt mondja Máriáról, hogy a jobbik részt választotta.

Mégis azt kell mondanunk, hogy nem ellentétről van szó, hanem hangsúly eltolódásról. Akkor épp, az volt a legfontosabb, hogy Jézusra figyeljen a testvérpár. De ugyanilyen fontos a Jézusért végezett tevékenység is. Épp ezért Márta a háziasszonyok védő szentje. A keresztény lelkiségben a vendéglátás mindig is fontos erény volt. Innen a latin mondás is, hogy vendég jött, Krisztus érkezett. Szent Benedek a szabályzatában azt kérte a szerzetesektől, hogy az érkező vendéget úgy fogadják, mintha Krisztus látogatná meg őket. Azt írja, hogy miután együtt imádkoztak a vendéggel, váltsanak békecsókot, hallgassák meg a Szentírás tanítását és lássák el kellőképpen. Ez kiemeli, hogy az imádságot, a Krisztusra figyelést, semmi nem előzheti meg. Sőt ez az alapja mindennek.

Márta második találkozása, ezt az egyensúlyt állítja helyre. Lázár halálakor történt, amikor Jézus elment a sírhoz. Ekkor Jézus és Márta között egy mély párbeszéd alakult ki. Jézus azt mondta Mártának: 'Mindaz, aki él és hisz bennem, az nem hal meg örökre. Hiszed ezt? Márta az válaszolta: 'Igen, Uram! Hiszem, hogy te vagy a Messiás, az Isten Fia, aki a világba jön' Márta most sem tagadta meg önmagát, mert tevékeny természete arra sarkalta, hogy Jézus elé siessen. Ugyanakkor számon kérő is: 'Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem.' De most már a helyén vannak a dolgok, mert a hite mindent megelőz.

Márta példája a mai napon arra ösztönöz bennünket, hogy életünk tevékenykedése közepette se feledkezzünk meg Krisztusra függeszteni tekintetünket, mert ez a jobbik rész. Lehet bármi ez a tevékenykedés: a munkánk, hivatásunk, szabadságunk, szórakozásunk, vendégfogadás: mindezekben a jobbik rész a lelkület, a Krisztusra szegezett tekintet. A mód, ahogyan megtesszük a dolgokat, a tartalom, ami a cselekedet mögött van.
 

E nélkül minden üres lesz, vele bármi értelmet nyer. 'Az egy szükséges', hogy Isten legyen életünk középpontjában, és hogy mindent ennek rendeljünk alá, semmiképp se fordítva.'

Forrás ~ Internet

 

 BETÁNIAI SZENT MÁRTA ~ JÚLIUS 29.

   Szent Márta Máriának és Lázárnak volt a nővére. Jézus Betániában vendégük volt. Míg testvére, Mária az Urat hallgatta, Márta buzgó lélekkel szolgálta az Urat. Igaz, elvesztette egy pillanatra türelmét, amikor Jézusra szólt: 'Nem törődöl azzal, hogy a nővérem egyedül hagy szolgálni?' Jézus megértette és nem hibáztatta Márta fáradtságát, csak csöndesen állapította meg: 'Mária a jobbik részt választotta, nem is veszti el soha.' (Lk 10, 38-42)

Későbbi életéről nem tudunk biztosat. Egy későbbi hagyomány szerint a keresztényüldözés idején kormány nélküli hajóra tették nővérével, Máriával együtt. A hajó azután Marseillesnél ért partot. Életszentségben, a tevékeny szeretet apostolaként halt meg 80 körül. Sírját Tarasconban tisztelik. A látszatra haszontalan hétköznapi munka szentje.

Példája: Munkával, vagy Krisztusra figyeléssel - igyekezzünk a 'jobbik részt választani'

'Mindenható, örökkévaló Isten, kinek megtestesült Igéje arra méltatta Szent Mártát, hogy betért a házába, és elfogadta gondoskodását, kérünk, add meg az ő közbenjárására, hogy testvéreinkben hűségesen szolgáljuk Fiadat, és a mennyben otthonra leljünk nálad!' Amen.

 

Forrás ~ Internet

 

 SZENT JAKAB APOSTOL

Július 25. Jakab apostol ünnepe. Azé a Jakabé, akit hasonnevű társától való megkülönböztetésül idősebbik vagy nagyobb Jakabnak - Jacobus Maior - hívnak. Jakab János apostol testvére, és az első az apostolok közül, aki életét adja Krisztusért. Jakab és öccse, János egy Zebedeus nevű ember fiai voltak. Halászok, mint András és Péter, és az elsők között szegődtek Jézushoz, aki a 'mennydörgés fiai'  nevet adta nekik (Mk 3.17).

Jakab a tanítványok legbelsőbb köréhez tartozott, jelen volt az Úr színeváltozásánál, majd az Olajfák hegyén, a másik két kiválasztott, Péter és János társaságában. A hagyomány szerint i.sz. 44-ben Jeruzsálemben Heródes Agrippa nyakaztatta le hitéért. Egy másik hagyomány szerint Hispániába ment téríteni. Az Arany Legenda e két hagyományt kísérelte meg összeegyeztetni; tanítványai - így a legenda - egy angyal vezénylete alatt a már holt apostol tetemét kicsempészték Júdeából, és a távoli Spanyolhon Galícia nevű tartományába vitték.

A néki tulajdonított ereklyék itt, a róla elnevezett Santiago de Compostelában nyugosznak. Szent 'Iago' a spanyolok nemzeti szentje lett, sírja a középkorban a leghíresebb zarándokhely a Szentföld és Róma után. Compostela nevének születését megőrizte egy legenda. Eszerint elfeledett sírjának helyét a IX. században egy csillag mutatta meg - campus stellae, annyi mint 'csillagrét'.

 'Mindenható, örök Isten, aki az apostolok közül először Szent Jakabnak adtad meg, hogy feláldozhassa érted az életét, kérünk, add meg Egyházadnak, hogy apostolod vérrel megpecsételt hitvallása erőforrásunk, pártfogása pedig a segítségünk legyen!'

Forrás ~ Internet

LITÁNIA SZENT KINGÁHOZ

 

Uram, irgalmazz nekünk! Uram, irgalmazz nekünk!

Krisztus, kegyelmezz nekünk! Krisztus, kegyelmezz nekünk!

Uram, irgalmazz nekünk! Uram, irgalmazz nekünk!

Krisztus, hallgass minket! Krisztus, hallgass minket!

Krisztus, hallgass meg minket! Krisztus, hallgass meg minket!

 

Mennyei Atyaisten, Irgalmazz nekünk!

Megváltó Fiúisten, Irgalmazz nekünk!

Szentlélek Úristen, Irgalmazz nekünk!

Szentháromság egy Isten, Irgalmazz nekünk!

 

Szentséges Szűz Mária, Könyörögj érettünk!

Istennek Szent Anyja, Könyörögj érettünk!

Szűzeknek Szent Szüze, Könyörögj érettünk!

Szent Ferenc Atyánk, Könyörögj érettünk!

Szent Klára, Könyörögj érettünk!

Szent Kinga, Könyörögj érettünk!

Legszentebb Szűzanyának csodálatos követője, Könyörögj érettünk!

Lengyelek szeretett királynője, Könyörögj érettünk!

Szegények irgalmas királynője, Könyörögj érettünk!

A szerencsétlenekért a királynál közbenjáró királynő, Könyörögj érettünk!

Alattvalóit jó tetteivel szolgáló királynő, Könyörögj érettünk!

Országunkat sóval gazdagító királynő, Könyörögj érettünk!

Szétvert hazánk patrónája és anyja, Könyörögj érettünk!

Bánatosak vigasztalója és anyja, Könyörögj érettünk!

Betegek gondozója, Könyörögj érettünk!

Csodatévő erővel megáldott, Könyörögj érettünk!

Jogarnak, koronának és világi hívságoknak bátor megvetője, Könyörögj érettünk!

Szent Klára dicső leánya, Könyörögj érettünk!

Szent Ferenc atyánk erényeinek bátor követője, Könyörögj érettünk!

Szerzetesi élet kedvelője, Könyörögj érettünk!

A ferences önátadásban tökéletes, Könyörögj érettünk!

Az engedelmesség ékköve, Könyörögj érettünk!

Az Úr Jézusnak magát teljesen átadó, Könyörögj érettünk!

Vezeklésben és sanyargatásban hősies, Könyörögj érettünk!

Imádkozásban példamutató, Könyörögj érettünk!

Szerzetesi hallgatagságban elöljáró, Könyörögj érettünk!

Nővéri szeretet legfényesebbje, Könyörögj érettünk!

A rábízottaknak minden szolgálatra kész segítője, Könyörögj érettünk!

Mély alázatban élő, Könyörögj érettünk!

Elcsendesedésben összehasonlíthatatlan, Könyörögj érettünk!

Szenvedésben és megaláztatásban türelmes, Könyörögj érettünk!

Krisztus kinfájdalmát és keresztjét hordozó, Könyörögj érettünk!

A Legfölségesebb Oltáriszentség nagy tisztelője és szerelmese, Könyörögj érettünk!

A Szentlélek sugallatainak engedelmes követője, Könyörögj érettünk!

Kegyelmekben és életszentségben bővelkedő, Könyörögj érettünk!

Az Egyház éke, Könyörögj érettünk!

A szeráfi szeretet gyöngyszeme, Könyörögj érettünk!

Az örök boldogság részese, Könyörögj érettünk!

Isten trónja előtt védelmezőnk, Könyörögj érettünk!

 

Isten Báránya, Te elveszed a világ bűneit! Kegyelmezz nekünk!

Isten Báránya, Te elveszed a világ bűneit! Hallgass meg minket!

Isten Báránya, Te elveszed a világ bűneit! Irgalmazz nekünk!

 

Imádkozzál érettünk Szent Kinga! 

Hogy méltók lehessünk Krisztus ígéreteire!

 

Könyörögjünk!

Urunk, Te gazdagon elárasztottad szent Kingát áldásaiddal, és még házasságában is szűznek őrizted meg őt. Add, hogy az ő közbenjárására tiszta élettel kitartsunk Melletted és az ő nyomdokait követve eljussunk Tehozzád. Amen.

 

Forrás ~ Internet

 

'A tisztaságos Úr megmutatta, hogy mennyire kedves előtte a tiszta szív imája'

Miután a házasságban megegyeztek, magyar nemes urak díszkísérettel Kingát egészen Krakkóig vezették, magukkal vívén annak gazdag hozományát. Az Úr 1239. esztendejében, a város határában a hetedik jelzőkőnél nagy tisztelettel fogadták. Boleszláv herceg anyjával, Grzymislavával és a lengyel nemes urakkal jött köszöntésére; megcsodálta jegyese szépségét és a pompás díszkíséretet. Majd a krakkói várba vezette, ahol Kinga bizonyos ideig anyósa házában lakott, míg a lengyel nyelvet előbb érteni, majd beszélni nem kezdte. A lakodalmi ünnepség nagy fényességgel több napon át tartott. De Kinga nem kívánta a játékokat, a táncot és a nagy lakomákat, hanem könnyek között imádkozva Istennek ajánlotta tisztaságát.

A tisztaságos Úr pedig megmutatta, hogy mennyire kedves előtte a tiszta szív imádsága, és mennyire gondja van a szüzességre. Amikor ugyanis a nászházba bevezették őket, Boleszláv megígérte Kingának, hogy iránta való szeretetből minden kérését teljesíteni fogja. Kinga örömmel megragadta az alkalmat, és Szent Cecília példáját követve, így kezdett beszélni jegyeséhez: 'Fenség, gyermekkoromtól mind ez ideig a legnagyobb gonddal őriztem szűzi tisztaságomat, és most az a reményem, hogy ennek a nagy kincsnek őrzője, nem pedig elrablója leszel. Előbb lettem ugyanis Krisztus jegyese, mint a tied, és már régesrég tisztaságot fogadtam neki, jóllehet szüleim parancsától késztetve most téged másik jegyesemnek fogadtalak. Csak azt az egyet kérem, és azért könyörgök, hogy fékezd egy kissé vágyaidat, és egy évig tartóztasd meg magadat. Az emberek szemében jegyesem leszel, Isten előtt pedig testvérem.' Ennek hallatára Boleszláv a saját ígéretére és Kinga kérésére való tekintettel, nemkülönben akárcsak Valeriánusz Szent Cecíliától elbűvölve, készséggel megígérte, hogy egy éven át megőrzi a tisztaságot.

A szűzi tisztaságban eltöltött év után Kinga az önmegtartóztatásnak egy újabb esztendejét kérte. Amikor ezt Boleszláv kedvetlenül fogadta, ő a Boldogságos Szűz Mária ajándékát és jutalmát helyezte kilátásba. Midőn pedig a harmadik év kezdete is elközelgett, és Boleszláv a már régóta hiányolt ölelésekben reménykedett, Kinga térdre borult ura előtt, és könnyek között kérte, hogy az eddigi két esztendőhöz Keresztelő Szent János tiszteletére egy harmadikat is adjon hozzá, azt mind közügyeinek, mind pedig magánügyeinek javára tisztaságban töltse, és a hároméves tisztaság megtartásával bizonyuljon katolikus fejedelemnek és a Szentháromság igaz tisztelőjének. Boleszláv fejedelem nagy önuralommal fegyelmezte magát, és mivel reményeiben csalatkozott, semmit sem válaszolt az oly alázatosan előadott kérésre, hanem bosszúsan eltávozott a királyi udvarból, fejedelemsége távolabbi részeire költözött, és az év felét ott töltötte.

Az ekkora erőfeszítéssel megőrzött szüzességnek és nagy életszentségnek a híre Magyarországra is eljutott, és Béla király Mária királynővel együtt nagyon kívánta már látni leányát. Szüleitől tartóztatva hosszabb ideig maradt Magyarországon, mint ahogy elgondolta. Az országban körüljárva Máramarosba is eljutott, ahol sót bányásznak, és atyjától egy sóbányát kért ajándékba.

Földi szüleinek meglátogatása után Lengyelországba visszatérve, szülei bőkezűségéből sok arany holmit vitt magával. Ezeket mennyei Jegyese iránti lángoló szeretetből templomok és kolostorok díszítésére, valamint árvák, özvegyek és szegények megsegítésére fordította. Isteni sugallatra úgy vélte: az lenne a legjobb, ha szerzetesnők számára kolostort alapítana, és megfelelő adományokkal ellátva oda Assisi Szent Ferenc rendjéből, mivel ehhez a rendhez gyermekkora óta szívesen vonzódott a ferences regula szerint élő szüzeket gyűjtsön.

A földi templomot és kolostort megalapítva Kinga egy másik templom építésére is törekedett, amely egyedül az Úré, és amelyet már régóta építeni kívánt, de igyekvésének Boleszláv király ellenszegült, nem érezve indíttatást arra, hogy az örökös tisztaság megőrzésére ünnepélyes fogadalommal kötelezze magát. Nem tett le ugyanis a reményről, hogy gyermekei legyenek, de mégis barátságosan fogadta Kinga elhatározását. Végül is e szent szűz állhatatos imádságára megváltoztatta elhatározását, legyőzte önmagát, és beleegyezett abba, hogy örökös tisztaságot fogadjon. Ennek ünnepélyes kinyilvánítására, a meghatározott napon, Boleszláv király Prandotha püspök kezeibe a krakkói székesegyházban, nagy sokaság jelenlétében letette a tisztasági fogadalmat.

Kinga pedig, mivel nem elégedett meg a szüzesség fogadalmának vállalásával, Boleszláv király engedélyével és jelenlétében, Szent Ferenc kisebb testvéreinek templomában, Bertalan testvérnek, a lengyel tartományfőnöknek a kezébe, Isten akarata szerint, először az örökös tisztaság fogadalmát tette le, majd vállalta a ferences regulát, és attól kezdve a szegényes szőrcsuhát felöltve és magát kötéllel felövezve igazi leánya lett Szent Ferencnek, buzgón követvén annak minden szabályát.

 Szent Kinga életéből, amelyet Longinusz János írt meg

Forrás ~ Internet

 

 

ÁRPÁDHÁZI SZENT KINGA

IV. Béla és Laszkarisz Mária legidősebb leánya. Boldog Jolán, Boldog Konstancia és Szent Margit nővére. 1224. március 4-én született. Már szüzességi fogadalmat tett, amikor szülei államérdekre hivatkozva 1239-ben eljegyezték Boleszláv krakkói herceggel. Hatására férje szintén örök tisztaságot fogadott a krakkói székesegyházban, a nép ezért 'Szemérmes Boleszlávnak' nevezte el. Élete királynéként is imádságban és a szegények, betegek ápolásában telt el. Férje halála (1279. december 7.) után az ószandeci (Krakkótól délkeletre) klarisszák közé lépett, és ott is halt meg, mint főnöknő, 1292. július 24-én. Sírja búcsújáróhely lett. VIII. Sándor pápa avatta boldoggá (1690-ben), XII. Ince 1695-ben Lengyelország védőszentjei közé iktatta, XI. Kelemen pedig 1715-ben Lengyelország és Litvánia védőszentjévé nyilvánította. 1999. június 16-án a Krakkó és Tarnow között fekvő lengyelországi Ószandecen »Stary Sacz« II. János Pál pápa egymillió zarándok jelenlétében szentté avatta.

 'Istenünk, te megismertetted Szent Kingával a kegyelmi élet édességét, és arra indítottad, hogy szüzességét a házasságban is megőrizze. Add, kérünk, hogy közbenjárására mindenkor tiszta élettel szolgáljunk neked, és őt követve mi is örvendező lélekkel jussunk el hozzád. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.' Amen.

Forrás ~ Internet

'Nagyszerű erényei miatt hírnévnek és tiszteletnek örvend'

A mai napon, azaz 1399. július 17-én meghalt Hedvig királyné. Nagyon bájos arcú volt, de szokásait és erényeit tekintve még kedvesebb; a katolikus hit elterjesztője Litvániában. Ő állította fel a zsoltározók kollégiumát a krakkói székesegyházban, és két oltárt ugyanott. Ő alapította a piaszki Szűz Mária-kolostort Krakkó mellett. Ő kezdte el a szláv testvérek kolostorának felépítését. Nagyböjt és Ádvent idején vezeklőövvel és rendkívüli önmegtagadásokkal fegyelmezte testét. Bőkezű volt a szegények, özvegyek, jövevények, zarándokok, mindenféle nyomorgók és szükséget szenvedők iránt.

Nem volt benne könnyelműség, nem volt harag, nem lehetett benne gőgöt, irigységet vagy dühöt találni. Isten iránti nagy áhítatával és mérhetetlen szeretetével tűnt ki; minden világi hiúságot elutasítva magától, lelkét és gondolatvilágát egyedül az imádságra és szent könyvek, nevezetesen az Ó- és Újszövetség, a négy egyháztanító homíliái, az atyák életrajzai, prédikációk, szentek élete, Boldog Bernát, Szent Ambrus elmélkedései és prédikációi, Szent Brigitta jelenései és más, latinról lengyelre fordított könyvek olvasására fordította. 

Sok tehetséges, magát a tudománynak szentelő ifjú ellátásáról gondoskodott. Prágában kollégiumot alapított a litvánok számára, és fáradozott a krakkói Hittudományi Kar felállításán. Végrendeletében minden ékszerét, ruháját, pénzét és minden királyi öltözetét a szegények megsegítésére és a krakkói egyetem megújítására hagyta.

Ugyancsak a krakkói székesegyházra hagyott egy gyöngyökkel kirakott főpapi melldíszt. Olyan híres volt, és annyira megbecsülték az egész katolikus világban nagyszerű erkölcsi magatartása miatt, hogy életében a szentség példaképeként tisztelte mindenki. 

 Jan Dlugosz krakkói kanonok 'A lengyel királyság évkönyvei' című művéből

Forrás ~ Internet

 

SZENT HEDVIG KIRÁLYNÉ 

Magyarországon született 1374-ben, Nagy Lajos és Boszniai Erzsébet leányaként. 1384-ben Lengyelország királynőjévé koronázták. Jagelló Ulászlóval, Litvánia nagyhercegével kötött házassága eredményezte a litván herceg és nép megtérését. Férjével együtt fáradozott a vilniusi püspökség megalapításán (1388). Nagy gondot fordított mind saját maga, mind embertársai üdvösségére. A hit, a szeretet és az alázatosság példaképe volt. Neki köszönhető a hittudományi kar megalapítása és az egyetem megújulása Krakkóban. Erényekben és érdemekben gazdagon halt meg Krakkóban, 1399-ben. II. János Pál pápa 1997. június 8-án avatta szentté Krakkóban.

 'Istenünk, aki híveid élete vagy és az alázatosak dicsősége, te Szent Hedvig királynét a hit és a szeretet buzgó terjesztőjévé tetted. Közbenjárására add, hogy az igazság és a jóság apostolai legyünk. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.' Amen.

Forrás ~ Internet

 

IMA A KÁRMELHEGYI BOLDOGASSZONYHOZ

Üdvözlégy Úrnőnk, Kármel ékessége és fénye!

Ó, Mária, egészen a Tied vagyok és Te egészen az enyém vagy!

Kérlek, Édesanyám, szeplőtelen szívednek alázata,

békéje és öröme árassza el most a szívemet,

hogy szüntelenül növekedjen bennem

a szeretet és a bölcsesség nagy kegyelme.

Jézus éljen, uralkodjon és pihenjen meg lelkemben,

egész életem legyen egyetlen Magnificat Isten dicsőségére,

az Egyház és a lelkek javára. Amen.

 https://www.youtube.com/watch?v=bFDWCP-BzxA

Forrás ~ Internet

FLOS CARMEL 

 Carmelitis esto propitia, stella maris.
Radix Iesse germinans flosculum
Hic adesse me tibi servulum patiaris.
Inter spinas quæ crescis lilium
Serva puras mentes fragilium tutelaris.
Armatura fortis pugnantium
Furunt bella tende præsidium scapularis.
Per incerta prudens consilium
Per adversa iuge solatium largiaris.
Mater dulcis Carmeli domina,
plebem tuam reple lætitia qua bearis.
Paradisi clavis et ianua,
Fac nos duci quo, Mater, gloria coronaris.

https://www.youtube.com/watch?v=pkxEEMTmvc4

Forrás ~ Internet

A KÁRMELHEGYI SKAPULÁRÉ IMÁJA

Boldogságos Szűz Mária Kármelhegy ékessége és fénye! Ki különösen kegyes szemmel tekintesz arra, aki áldott ruhádat viseli. Tekints reám is kegyesen, és fogadj a te szerető Édesanyai oltalmad palástja alá.

 Erősíts meg, hogy gyarlóságomat leküzdhessem és gyarapítsd bennem a hitet, reményt és a szeretetet. Ékesítsd fel lelkemet kegyelmeiddel és erényekkel, hogy Isteni Fiadnak mindenkor kedve teljék bennem.

Állj mellettem életemben, vigasztalj halálomban édes jelenléteddel, hogy a mennyben mint a te gyereked áldhassam a Szentháromságot most és mindörökké. Amen.

Forrás ~ Internet

SKAPULÁRÉ IMA

Máriához, drága Szűzanyánkhoz, tisztelettel járulunk.

Őt dícsérje hangos énekével. bizodalmas szózatunk.

Skapuláré szende Királynéja, kármeliták kegyes pártfogója,

Jóra térő bánatos kebellel, lábaidhoz borulunk.

Máriában kelt fel a világnak tiszta fényű csillaga.

Benne támadt lelki üdvösségünk, leggyönyörűbb hajnala,

Üdvözölt légy Kármel Ékessége, szétsugárzó kegyelmed edénye,

Telt edény és benne sebeinknek gyógyerejű balzsama.

Máriánál, égi pártfogónknál, van segítség, oltalom.

Mint a harmat, száll szívéből ránk is, csendesítő bizalom.

Hét örömmel áldva Istenünktől, szent öröm közt vált meg életétől

Elvitetvén mennynek országába, örök élte vigalom.

Máriának vállruhája rajtunk, gyermekének ismeri.

Ki beírva egylete sorába, e közös jelt viseli.

Ékesítve szent ruházatával, mint erős szent védő pajzsával,

Lelkünket a szörnyű kárhozatnak lángja már nem égeti.

Máriáért lelki fegyverekkel, szent örömmel harcolunk.

Mert hazánknak ő dicső Vezére, ő Királyné asszonyunk.

Bölcs vezére minden harcainknak, kísértések hogyha megrohannak

Szűzanyánk végy karjaidba minket, amidőn majd meghalunk. Amen.

Forrás ~ Internet

IMA A KÁRMELHEGYI BOLDOGASSZONYHOZ

Nehézségeim vannak: segíts engem.

A lélek ellenségeitől: ments meg engem.

Tévedéseimben: világosíts meg engem.

Kétségeimben és bánatomban: bátoríts engem.

Betegségeimben: erősíts meg engem.

Amikor lenéznek: vidíts fel engem.

A kísértések idején: védelmezz engem.

A nehéz órákban: vigasztalj meg engem.

Anyai szíveddel: szeress engem.

Mérhetetlen hatalmaddal: oltalmazz engem. Amen.

Forrás ~ Internet

KÁRMELHEGY ÉKESSÉGE

Óh boldogságos, szeplőtlen Szűz,

Kármelhegy ékessége és fénye,

ki különösen kegyes szemmel tekintesz arra,

aki áldott ruhádat viseli; tekints reám is kegyesen

és fogadj oltalmad palástja alá.

Erősíts hatalmaddal, világosítsd meg lelkem homályait

 bölcsességeddel, s gyarapítsd bennem 

a hitet, reményt és szeretetet.

Ékesítsd föl lelkemet kegyelmekkel és erényekkel,

hogy isteni Fiadnak mindenkor kedve teljék benne.

Állj mellettem életemben, vigasztalj meg halálomban

édes jelenléteddel és mutass be a Szentháromságnak

mint gyermekedet és ájtatos szolgádat, hogy a

mennyországban örökké dicsérhesselek és áldhassalak. Amen.

Kármelhegyi Boldogasszony, könyörögj érettünk!

Jézus Szíve, jöjjön el a Te országod! Amen.

Forrás ~ Internet

GUALBERT SZENT JÁNOS RENDALAPÍTÓ 

Giovanni Gualberto 995/1000 körül született Firenzében a Visdomini család sarjaként. Mint katona, találkozott egy rokonának gyilkosával, aki letérdelt előtte az úton, és karjaival kereszt jelét formálva kegyelmet kért tőle. Bár Jánosnak neveltetése és kora szokása szerint meg kellett volna ölnie, rokonságán pedig bosszút kellett volna állnia, nem vette el a gyilkos életét. 

Amikor röviddel ezután belépett egy templomba, hogy imádkozzék, az oltárkereszt Krisztusa meghajtotta a fejét annak jeléül, hogy az Úr elismerte irgalmas gesztusát. János erre elhatározta, hogy életét teljesen a Megfeszített szolgálatának szenteli. Ezt követően a firenzei San Miniato bencés apátságban fogadalmat tett.

Amikor néhány évvel később meghalt az apát, utódja pedig megvásárolta hivatalát Firenze érsekétől, Jánosnak lelkiismereti nehézséget okozott, hogy simóniás apátnak kell engedelmeskednie. Egy Teuzo nevű firenzei remete azt tanácsolta neki, hagyja el a kolostort. Ekkor János az Arezzo melletti Camaldoliba ment, hogy csatlakozzék a remetéknek ahhoz a kis közösségéhez, amelyet Szent Romuáld nem sokkal azelőtt alapított. Itt a Szentlélektől azt a különleges megbízatást kapta, hogy alakítsa ki saját közösségét. 

Vallombrosába indult hát, ahol Romuáld néhány évvel azelőtt remeteséget alapított a Szent Hilárius kolostor apátnőjének, Ittának a földjén. Két remetét talált még ott, majd hamarosan új tanítványok csatlakoztak hozzá. Camaldoli mintára szervezte meg a közösséget, amelynek a priorja lett. A szerzetesek száma egyre gyarapodott, János egészsége viszont romlott, ezért mint priort tehermentesítették mindennapos adminisztrációs kötelezettségei súlyától. 

1038 körül a közösség azt a földet, amelyen élt, ajándékba kapta Itta apátnőtől; Jánost szabályszerűen Vallombrosa apátjává választották. A közösség Szent Benedek regulája, valamint a kiegészítő szabályzatok szerint élt, amelyeket János állított össze a regula szellemében. Az élet Vallombrosában nagyon szigorú volt: a kórustestvérek szigorú klauzúrában éltek és nem kevésbé szigorúak voltak a táplálkozásra, ruházatra, fegyelemre, hallgatásra vonatkozó utasítások.

Amikor a vallombrosai közösség szentségének híre ment, megkérték Jánost, hogy reformáljon meg egyes meglévő kolostorokat, és alapítson újakat, így például Moschetát, Passignanót és a Firenze melletti Szent Salviust. E házak ugyanolyan regula szerint éltek, mint az anyaház, apátjaik pedig a vallombrosai apát alá voltak rendelve, aki ilyképpen a vallombrosai rend általános apátja lett. János elrendelte a szürke habitus viselését, hogy Vallombrosa szerzeteseit már a ruházatukról meg lehessen különböztetni a fekete bencésektől és a fehér kamalduliaktól.

János különös felelősséget érzett a szegények és betegek iránt. Számukra menedékházakat csatoltak minden vallombrosai kolostorhoz, János pedig felszólította a neki alárendelt apátokat, hogy senki se engedje el üres kézzel Krisztus szegényét; 'inkább Istenbe vessék bizalmukat, mint a tele magtárba'. Az ő idejében nagyon szegény volt a rend, és a testvéreknek gyakran nem volt elég élelmük; János alkalomadtán még a kolostor felszerelését is eladta, hogy a szegényeket táplálhassa. János minden erejével támogatta a reformapátságot abban a törekvésében, hogy emelje a papság erkölcseit. A világi papokat is arra ösztönözte, hogy közösségben éljenek, és így könnyebben megvalósíthassák a cölibátust. Fő törekvése mégis a simónia elleni harcra irányult. 

Mivel a San Miniátót egy simóniás apát kinevezése elleni tiltakozásul hagyta el, nem meglepő, hogy ő lett az ellenállás magva Petrus Mezzabarbával szemben, aki II. Sándor pápától (1061-1073) megvásárolta a firenzei püspökséget. A püspök felbőszült a vallombrosaiak részéről őt ért bírálat miatt, és megparancsolta embereinek, hogy a Szent Salvius kolostort égessék fel, hogy ezzel a szerzeteseket elhallgattassa. Ez a gaztett azonban csak még inkább fokozta az ellenállást, úgyhogy végül háromezer firenzei a városi tanács vezetésével felszólította a vallombrosaiakat, hogy a püspök elleni vádjukat vessék alá tűzpróbának. A rend egy szerzetese sikerrel kiállta ezt az ítéletet, ekkor a pápához küldték, aki azután Petrus Mezzabarbát elmozdította a hivatalából. 

Ez a küzdelem egész Itáliában megalapozta Jánosnak azt a hírét, hogy ő az egyházreform előharcosa. Élete vége felé pedig a milánóiak arra kérték, hogy küldjön papokat az egyházmegyéjükbe, mert nem akarták a szentségeket elfogadni olyan papoktól, akiket simóniás püspök szentelt fel. János teljesítette kérésüket, és néhány novíciusát Todi püspöke pappá szentelte, hogy kiszolgáltathassák a szentségeket. János, mielőtt szerzetes lett, nem tanult sem írni, sem olvasni, hosszú betegségei alatt azonban közössége tagjaival felolvastatta magának az egyházatyák írásait, és így mély lelki tudásra tett szert. Halálos ágyán a testvérek oktatást kértek tőle a szeretetről. Ez a homíliája fennmaradt.

1073. július 12-én halt meg a passignanói San Michele Archangelo kolostorban. III. Celesztin pápa 1193-ban avatta szentté. 

 'Istenünk, te szent Fiad megaláztatása által fölemelted az elesett emberiséget. Adj szent örömet nekünk, akiket kiragadtál a bűn szolgaságából, és fogadj be egykor az örök boldogságba. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.' Amen.

Forrás ~ Internet