Oldalak


Assisi Szent Ferenc ~ Uram, tégy engem a te békéd eszközévé...

Eredetileg nem szent Ferenctől való, de évszázadokon át neki tulajdonított imádság. 
Teréz anyának és munkatársainak napi imádsága.

Uram, tégy engem a te békéd eszközévé,
ahol gyűlölet lakik, oda szeretet vigyek,
ahol sértés, oda megbocsátást,
ahol széthúzás, oda egyetértést,
ahol tévedés, oda igazságot,
ahol kétely, oda hitet,
ahol kétségbeesés, oda reményt,
ahol szomorúság, oda örömet.
Uram, add , hogy inkább én igyekezzek vigasztalni,
mint hogy vigaszt várjak.
Inkább én törekedjek másokat megérteni,
mint hogy megértést óhajtsak.
Inkább szeressek,
mint hogy szeretet igényeljek.
Mert önmagunkat elfelejtve találjuk meg magunkat.
Ha megbocsátunk, akkor nyerünk bocsánatot.
Ha meghalunk, akkor ébredünk az örök életre.
Ámen.


SZENT PÉTER apostol és vértanú június 29.

SZENT PÉTER apostolnak Betszaida volt hazája, a Genezáreti tó mellett, eredeti neve Simon volt, Jézustól kapta a Kéfás nevet, aminek görög megfelelője a Péter. Halász családból származott, maga is halász volt. Megházasodott és Kafarnaumban telepedett le. Lányát, Petronillát a hagyomány szentként tiszteli.

Az elsők közt csatlakozott Jézus tanítványai közé. Jézus bizalmasa volt, közvetlen tanúja Jairus lánya feltámasztásának, a dicsőséges színeváltozásnak és a Getszemáni kertben Jézus haláltusájának. Heves természetű volt, de Jézus szavára azonnal javított hibáin. Megtagadta ugyan háromszor az Urat, de ezt nagyon megbánta, és tanúságot tett Róla.

Megbízást kapott az egyházfőségre, gyakorolta is ezt kezdettől fogva: ő beszélt a főtanács előtt, tanított, döntött, utazott, mint ezt az Apostolok Cselekedeteiben olvashatjuk.

Krisztus mennybemenetele után Antiochiába ment, annak 7 évig püspöke volt. Rómában megalapította a püspökséget 42-ben. 50 körül Rómából a többi zsidóval együtt rövid időre elűzték, ekkor 52-ben Jeruzsálemben az első apostoli zsinatot vezette, majd visszatért Rómába.

Néró üldözése idején, 67-ben keresztre feszítették a Vatikáni dombon, saját kérésére fejjel lefelé, mivel nem tartotta magát méltónak Krisztushoz hasonlóan halni meg. Szent Péter ott nyugszik Rómában a Szent Péter bazilika kupolája alatt.

Példája: Gyengeségünk dacára is kiválaszt az Úr minket nagy feladatokra.

Forrás ~ Internet


SZENT PÁL apostol június 29.

SZENT PÁL Ciliciában, Tarsus városában született Kr. e. 10 táján, Benjámin törzséhez tartozott, eredeti zsidó neve Saul volt. Születésétől római állampolgár volt, igen jó görög nevelést kapott, ami nyelvében és stílusában mutatkozik meg. Gamaliel rabbi iskolájában igen komoly vallási nevelést kapott, farizeus lett. Szenvedélyes, tüzes lélek volt. Vallási eszményeihez mindég őszintén ragaszkodott, akár eretnekeket üldözött, akár az evangéliumot hirdette.

Saul tanú volt 36-ban István diakónus megkövezésében, majd elkeseredett üldözőjévé vált a keresztényeknek. A damaszkuszi úton Krisztus megjelent neki és kijelölte Saul különleges szerepét a pogányok megtérítésében.

Megtérése után egy ideig Arábiában tartózkodott, majd Damaszkuszba ment, és akkor már prédikált. 39 táján Jeruzsálembe ment, utána első apostoli útján körbe járt tanítva. Ezen az úton vette fel a görög-római Pál nevet. Nem ismert fáradságot, szenvedést, ha dolgoznia kellett.

49-ben ismét Jeruzsálembe ment Pál, résztvett a Jeruzsálemi-zsinaton, ahol az ő ösztönzésére elhatározták, hogy a pogányságból megtért keresztényeket nem kötelezik a Mózesi törvények. Még két apostoli útja volt, melyeken sok levelet írt a különböző egyházközségeknek. Tudta, hogy az üldözés miatt ő a legutolsó, de azt is, hogy különösen kiválasztott.

58-ban Jeruzsálemben letartóztatták, Rómába került, mert Pál a császárhoz fellebbezett. 63-ban felmentették, kiszabadult. Lehet, hogy Spanyolországban ekkor járt, valószínűleg járt még egyszer Keleten is. Régi hagyomány szerint valószínűleg Görögországban elfogták, hetedszer is fogságba kerül, Rómába szállították. Ez a fogság 67 táján vértanúsággal végződött: lefejezték az osztiai úton.

Példája: Ha az Úr szólít, indulj a hívásra - a hivatásod vegye igénybe minden energiádat!

Forrás ~ Internet

 

  Szent Péter és Szent Pál apostolok főünnep ~ ünnepe június 29.

Simon Péter testvérével Andrással az elsők között kapott meghívást Jézus tanítványai közé. Kősziklaként ő lett az apostolok feje. Antióchia, majd Róma püspöke lett. Pál a damaszkuszi úton találkozott Jézussal, és ettől kezdve minden erejével Jézus örömhírét hirdette. A népek apostolává vált. Mindketten a Néró féle üldözés során 64 körül szenvedtek vértanúhalált Rómában. A hagyomány szerint Péter és Pál apostol különböző években, de ugyanazon a napon, június 29-én szenvedett vértanúhalált Rómában, Krisztus után 67-ben Pétert keresztre feszítették, kérésére fejjel lefelé; Pált lefejezték.

Forrás ~ Internet

Assisi Szent Ferenc ~ Ima a kereszt előtt
  
Oratio ante crucifixum

Ferenc ajkán akkor hangozhatott el ez az ima, amikor San Damiano templomában a keresztről így szólt hozzá az Úr: 'Menj, Ferenc, és építsd fel házamat, mely, mint látod, romokban hever' (2Cel,10). Ez 1206 januárjában történhetett. Az imádság szavai attól fogva érlelődtek és csiszolódtak tovább Ferencben. Elképzelhető, hogy eredetileg olaszul keletkezett, és a ránk maradt latin szöveg annak fordítása.

Fölséges és dicsőséges Isten,
ragyogd be szívem sötétségét,
és adj nekem
igaz hitet, biztos reményt és tökéletes szeretetet,
érzéket és értelmet, Uram,
hogy megtegyem a te szent és igaz parancsodat.
 Amen.

 
SZEPLŐTELEN SZENT SZÍV TISZTELETE

 'Mit értünk Mária Szeplőtelen Szívének tiszteletén?
Mária Szeplőtelen Szíve: a teljes ártatlanság, 
valamint Jézus és az emberek iránti anyai szeretet jelképe. 
Tiszteletének alapja a szeplőtelen fogantatás, ami azt jelenti, 
hogy Mária mentes volt az áteredő bűntől, és az istenanyaság jelképe.
 Mária Szíve a Jézus iránti szeretet példaképe mindannyiunk számára.'
 
 FELAJÁNLÁS MÁRIA SZEPLŐTELEN SZÍVÉNEK

Legszentebb Szűz Mária! Isten Anyja és a mi Anyánk! Szeplőtelen Szívednek ajánljuk magunkat, miután teljesen átadtuk magunkat az Úrnak. Vezess bennünket Krisztushoz, a Te egyszülött Fiadhoz és Isten egyszülött Fiához, általa és Vele pedig az örök Atyához! Így járunk, a hit, remény és szeretet fényében, hogy a világ megismerje, hogy Krisztust az Atya küldte, hogy számunkra elhozza örömhírét. Mint az Ő követei, hirdetjük Őt, és elvisszük irgalmas szeretetét a föld határáig.

Szeplőtelen Szíved anyai védelme alatt, egy népként Krisztussal egyesülve, halálával megváltva és föltámadásának tanúiként az Atyához megyünk. A legszentebb Szentháromság tiszteletére,
akit imádunk és dicsérünk és magasztalunk mindörökké.

Amen.




SZENT IRENEUSZ PÜSPÖK ÉS VÉRTANÚ ~ JÚNIUS 28.

Szent Iréneusz Lyon második püspöke
Születése: 115 és 150 körül, Szmirna, İzmir, Törökország
Halála: 202 vagy 203 február 28, Lugdunum, Lyon, Franciaország
Szent Iréneusz - latinul: Irenaeus, görögül: Εἰρηναῖος . Született Szmirnában - İzmir, feltehetően 115 és 150 között. Elhalálozott 202 vagy 203 február 28-án. Korai keresztény egyház tanító, Lyon  - Franciaországban - második püspöke lett.

ÉLETE

Születése idejét nem ismerjük. Kis-ázsiából származott, görög származású volt. Azokból a Kis-ázsiai keresztény közösségek egyikéből származott, amelyeket még az apostolok alakítottak. Tanítómestere Szent Polikárp püspök, aki valószínűleg János evangélistánál tanulhatott. Iréniusz kivándorolt néhány szír kereszténnyel, és 177 körül a Római Birodalomban, Galliában telepedett le Lugdunumban, a mai Lyonban. Itt 177-ben, Marcus Aurelius alatt keresztényüldözés tört ki. Iréniusz feladata az volt, hogy a bebörtönzött foglyokkal törődjön, akik viszont rajta keresztül tudták tartani a kapcsolatot az egyházközösséggel. A súlyosbodó üldözések előli megmenekülését az okozta, hogy éppen Rómában tartózkodott, ahol Lyon püspöke küldte azzal a feladattal, hogy a pápát finomabb eljárásra bírja a Kis-ázsiai montanistákkal szemben. Rómában ismerte meg az egyházat fenyegető gnosztikus felfogást. Visszatérése után Lyon első püspöke Photinusz, már vértanúhalált szenvedett, helyére Iréniuszt választották püspökké. A hagyomány szerint 202-ben, Septimius Severus császár idején császári csapatok vették körül a várost, a keresztényeket elfogták és kivégezték, Iréneuszt pedig olyan súlyosan bántalmazták, hogy belehalt sérüléseibe. Három évszázaddal később Tours-i Szent Gergely is megemlékezik Iréneusz haláláról.

TANÍTÁSA

A legismertebb műve, 'Az eretnekség ellen', latinul Adversus Haereses, melyben alaposan elemzi és cáfolja korának főbb gnosztikus tanait. Akkor ugyanis a katolikus hitre komoly veszélyt jelentett az egyházra a gnoszticizmus, melynek legismertebb képviselői Markión és Valentinus voltak. Iraeneus velük vitatkozva fejti ki tanításait.

Az öt könyvből álló írás egyik lényege, hogy a láthatatlan Isten annyira szereti az emberiséget, hogy emberré lett. Iréneusz párhuzamot von Ádám, az első ember és Krisztus között.

A teremtés eredményeképpen szerinte nem egy tökéletes világ jött létre, hanem egy olyan, amelyben az embernek megadatott a lehetőség, hogy állandóan tökéletesítse magát. A bűnbeesés nem véletlenszerű dolog, és nem a Sátán diadala, hanem arra szolgált, hogy letörje Ádám büszkeségét és gőgjét, és a folyamatos önfejlesztésre késztesse.

Az Ószövetség kegyetlenkedései ezért a kezdetleges emberi természet velejárói voltak. Jézus megszületése ebben a fejlődési folyamatban segíti az emberiséget. Jézus emberré lett, és Isten a saját örökké való életében akarja az emberiséget részesíteni úgy, hogy az ellentmondással teli emberi természetünket ne törje össze. Ez minden képzeletet felülmúló beteljesedés lesz az Istennel való közösségben.

A dogmatika Atyjának is nevezik Iréneuszt. Erre az ad alapot, hogy felismerte, hogy a gnosztikusok tanításával szemben Krisztus igaz tanítása csak úgy védhető meg, illetve adható tovább, ha a tanítást egységes rendszerbe foglalják. Ő állította össze a katolikus egyházban használt szent iratok listáját, kánonját. Ennek alapjául azokat az írásokat használta föl, amelyeket mindegyik keresztény közösségben használtak. A helyi eltérések esetlegessége számára azt bizonyítja, hogy azok nem Jézustól származtak.Görögül és kelta nyelven is prédikált, így szerepe volt a gallok megtérítésében.

Forrás ~ Internet


Szent László király

Június 27-én Árpád-házi Szent Lászlót, vitéz királyunkat ünnepeljük.

Idvezlégy kegyelmes Szent László kerály!
Magyarországnak édes oltalma,
Szent kerályok közt drágalátus gyöngy,
Csillagok között fényességes csillag.

Szentháromságnak vagy te szolgája,
Jézus Krisztusnak nyomdoka követi;
Te Szentléleknek tiszta edénye,
Szíz Máriának választott vitéze.

'Csillagok között fényességes csillag' – e szavakkal üdvözli a régi magyar énekszerző I. László, vitéz királyunkat, a legnépszerűbb magyar szentet. Középkori hazai mondák és legendák annyira egyetlen szentünket sem magasztalták, mint László királyt. A László név a szláv Vladislav 'úrfi, uralkodó fia' származéka – szerepel Bálint Sándor Ünnepi kalendáriumában. A nevet minden bizonnyal lengyel édesanyja választotta.

Árpád-házi Szent László 1040 körül született Lengyelországban. Nagyapját, a pogány Vazult (Vászolyt) István király vakíttatta meg. Apja, Béla testvéreivel együtt István haragja elől menekült el az országból, s mégis László lett az, aki István életművét folytatta. 1077-ben került trónra. Szigorú, de igazságos törvényalkotó volt [Kakaslomnic, freskó a kerlési csatáról, 1420] ; uralkodása idején Magyarország – fennállása óta először – képes volt a hódításra. A trónviszályoktól s külső támadásoktól zaklatott országban nyugalmat és rendet teremtett szigorú törvényeivel. A mélyen hívő király uralkodása alatt avatták az első magyarországi szenteket: Gellért püspököt, I. István királyt, Szent Imre herceget, András és Benedek remetéket.

A magyar lovagkirály, a gyengék védelmezőjének emlékét legendák őrzik. Sokáig élt az a hit, hogy a szent király kijön a sírjából, ha nagy veszély fenyegeti a magyarokat, és győzelemre segíti népét. 1354 nyarán, amikor a székelyek élethalálharcukat vívták a tatárokkal, öreg tatárok mesélték, hogy 'nagy lovag járt előttük, magas paripán ült, fején arany korona, kezében csatabárd, mely hatalmas csapásokkal és vágásokkal pusztította mindnyájukat' –  [Szent László legendája] szerepel a névtelen minorita krónikájában. A legenda szerint ő döntötte el az ütközetet a magyarok javára; s a csata után László király bebalzsamozott testét verejtékesen találták Váradon.„S rőt fegyvert viselő lovas királyunk, / Hős, ki bárdot emelsz a jobb kezedben / – Márvány oszlopokon pihenve egykor / Bő nektárt veritékezett tested – / Útunkban, te nemes lovag, segíts meg. / Hajrá, fogyjon az út, társak, siessünk...”(Janus Pannonius: Búcsú Váradtól)

László 49 éves volt, amikor az unokaöccsével, Kálmánnal folyó viszálykodás közepette, 1095. július 29-én meghalt Nyitrán. Először az általa 1091-ben felszentelt somogyvári Szent Egyed bencés monostorban temették el, majd a nagyváradi monostor elkészülte után vitték át a testét Váradra 1116-ban, s helyezték örök nyugalomra az általa alapított székesegyházban. A források szerint a váradi sírnál csodás gyógyulások történtek, így hamar zarándokhellyé vált a 'lovagkirály' nyughelye.

'Az kegyes Szent László király teljes minden lelki jószággal, szentséggel és Úristennek malasztjával múlék ki ez gyarló világból, menvén az mennyei halhatatlan örök királyi dicsőséges életnek társaságában ő birodalmának tizenkilencedik esztendeiben. Azt látván és hallván, nemcsak Magyarországban, de mind egész keresztyénségben nagy siralom és bánat támada ilyen kegyes királynak halálán, és három esztendeig ez országban szép öltözet, táncjárás és fény, vigasságtétel sem láttaték, sem hallattaték.'(Karthauzi Névtelen: Nagy siralom és bánat)

Halálát követően kultusza gyorsan terjedt. Sírja csodatévő zarándokhely lett, mondák és legendák fonták körül alakját. Szenttéavatását azonban csak száz év múlva kezdeményezte III. Béla. Kérésére III. Celesztin pápa két bíborost küldött, hogy a király nagyváradi sírjánál történt csodákat felülvizsgálják. Miután több csodás gyógyulás szemtanúi lehettek, egy égi jel végképp meggyőzte az olasz csodaszakértőket. 1192. június 27-én déltájban a váradi székesegyház fölött fényes csillag gyúlt ki, s ott lebegett a magasban két órán át. Árpád-házi Szent László napját a szokástól eltérően azóta sem halála, „égi születésnapja” évfordulóján, hanem június 27-én, a csillagjelenés napján ünnepeljük.

A szentté avatásakor felnyitották László király sírját, s a hajdani uralkodó fejét leválasztották a testéről, majd egy mellszobor alakú ereklyetartóban (hermában) a sír fölött helyezték el. A sírra helyezték Szent László kürtjét s csatabárdját, ám ezek elvesztek a középkorban. 1406-ban, amikor leégett a nagyváradi székesegyház, a fából készült herma elpusztult, a koponya azonban épen maradt. Később készült el a ma látható herma. A Báthori család kincstárába került, innen Naprághy Demeter a fejedelem kancellárja, későbbi veszprémi, majd győri püspök vitte el, aki Prágában restauráltatta; a török kiűzéséig az ausztriai Borostyánkő várában őrizték, innen került Győrbe. A nagyváradi székesegyház 1775-ben kapott a nyakszirtcsontból egy darabot, ami ott szintén egy díszes ereklyetartóba került.

Forrás ~ Internet

Assisi Szent Ferenc ~ Naphimnusz

 Canticum fratris solis vel Laudes creaturarum

Ferenc e legnépszerűbb és legismertebb művének, 'a Naptestvér énekének' keletkezését a Perugiai Legenda meséli el minden részletével együtt (43.44.51.100). Eszerint a Naphimnusz ujjongása Ferencben nem a sikerek csúcsán, a természet szemlélése közben, a lelkesedés tetőfokán született meg. Éppen ellenkezőleg, szinte a mélyponton. Megírásakor Ferencet szemfájása és egyéb betegségei kínozták, nem tudott aludni, viskójában egerek zavarták, lelkére sötétség nehezedett.
Itt hirtelen megértette, mi vár rá az Úrnál. 'Nekem tehát ezentúl nagyon kell örvendeznem betegségeimben és gyötrelmeimben, vigaszt kell találnom az Úrban, és mindig hálát kell adnom az Atyaistennek és egyszülött Fiának, Urunknak, Jézus Krisztusnak és a Szentléleknek a nekem juttatott nagy kegyelemért és áldásért, hogy tudniillik irgalmasságában engem, méltatlan kis szolgáját, még mint testben élő embert kegyes volt országáról biztosítani. Ezért az Úr dicséretére, a mi vigasztalásunkra és szomszédaink épülésére új dicsőítő éneket akarok szerezni az Úr teremtményeiről, melyeket nap mint nap használunk, és amelyek nélkül nem élhetünk, de melyek által az emberi nem súlyosan vét Teremtője ellen. Naponta hálátlanok vagyunk ekkora kegyelemért, mert nem dicsérjük úgy Teremtőnket és minden jó adományozóját, ahogy illenék.'
Az utolsó két strófa kivételével 1225 áprilisában született. Az olasz irodalom umbriai dialektusban írt egyik első emléke ez, csak két régebbi szövegemlékről tudunk. A fordítót ezért szinte megoldhatatlan feladat elé állítja a per szó fordítása: Áldott légy, Uram, minden alkotásod-ért -által. Sík Sándor fordítását az eredeti szerint két helyen módosítottuk. A 12. versben Sík S. 'testvérünk' -et fordít 'nővérünk' helyett; a 14.-ben pedig 'az Urat', 'Uramat' helyett.

Mindenható, fölséges és jóságos Úr,
Tiéd a dicséret, dicsőség és imádás,
És minden áldás.
Minden egyedül téged illet, Fölség,
És nem méltó az ember, hogy nevedet kimondja.
Áldott légy, Uram, s minden alkotásod,
Legfőképpen urunk-bátyánk, a Nap,
Aki a nappalt adja
és aki reánk deríti a te világosságod.
És szép ő és sugárzó, nagy ragyogással ékes:
A te képed, Fölséges.
Áldjon, Uram téged Hold nénénk
és minden csillaga az égnek;
Őket az égen alkotta kezed fényesnek, drágaszépnek!
Áldjon, Uram, tégedet Szél öcsénk,
Levegő, felhő, jó és rút idő,
kik által élteted minden te alkotásodat.
Áldjon, Uram, tégedet Víz hugunk,
oly nagyon hasznos ő,
oly drága, tiszta és alázatos.
Áldjon, Uram, Tűz bátyánk;
Vele gyújtasz világot éjszakán.
És szép ő és erős, hatalmas és vidám.
Áldjon, Uram, téged Földanya nénénk,
Ki minket hord és enni ad.
És mindennemű gyümölcsöt terem,
füveket és színes virágokat.
Áldjon, Uram téged minden ember,
ki szerelmedért másnak megbocsát.
És aki tűr gyötrelmet, nyavalyát.
Boldogok, kik tűrnek békességgel,
Mert tőled nyernek majd, Fölséges, koronát.
Áldjon, Uram, nővérünk, a testi halál,
Aki elől élő ember el nem futhat.
Akik halálos bűnben halnak meg, jaj azoknak,
És boldogok, akik magukat megadták
te szent akaratodnak,
Második halál nem fog fájni azoknak.
Dicsérjétek Uramat és áldjátok,
És mondjatok hálát neki,
és nagy alázatosan szolgáljátok.

 Ugyanez az 'ének' fr. Kardos Csongor szöveghű és az eredetihez stílusban is közelebbi fordításában:
 
Nagyfölségű, mindenható jó Uram,
tiéd a dicséret, dicsőség és tisztelet és minden áldás.

Egyedül téged illet mindez, Fölséges,

és senki ember nem méltó akárcsak említeni is téged.
Dicsértessél, én Uram, és veled együtt minden teremtményed,
Naptestvér úr kiváltképpen is,

ki maga a nappal s ki által megvilágítasz minket is.

És szép ő és nagy ragyogással sugárzó,

rólad, Nagyfölségű, jelentést hordozó.
Dicsértessél, én Uram, Hold nővérért és csillagaiért az égnek,
fényesnek formáltad őket, drágának és szépnek.
Dicsértessél, én Uram, Szél testvérért
és a levegőért, a felhős és derűs égért és minden időért,

ki által fenntartod minden teremtményed.
Dicsértessél, én Uram, Víz nővérért,
ki oly hasznos és alázatos, drága és szűzi tiszta.
Dicsértessél, én Uram, Tűz testvérért,
ki által megvilágítod az éjt,

és vidám ő és szép, hatalmas és erős.
Dicsértessél, én Uram, Földanya nővérünkért,
ki minket fenntart és kormányoz,

sokféle gyümölcsöt terem, füveket és színes virágot.
Dicsértessél, én Uram,
azokért, kik megbocsátanak szerelmedért,

és elviselnek betegséget, üldöztetést.

Boldogok, kik békében kitartanak,
tőled, Nagyfölségű, majd koronát kapnak.
Dicsértessél, én Uram, testi Halál nővérünkért,
ki elől élő ember senki el nem szökhet.

Jaj azoknak, kik halálos bűnökben halnak meg.
De boldogok, kiket majd szent akaratodban talál,
azoknak nem fog fájni a második halál.
Dicsérjétek az én Uramat és áldjátok,
mondjatok köszönetet és nagy alázatossággal szolgáljátok.

Forrás ~ Internet


Alexandriai Szent Cirill imája
 
Jézus,
feltámadásod
világosság a népeknek,
fény az embereknek!
Hadd legyen életem is
fény a sötétségben:

szeressek ott, ahol gyűlölnek,
megbocsássak, ahol sértegetnek,
összekössek, ahol szakadás van,
reményt ébresszek, ahol elkeserednek,
vigasz legyek, ahol szenvednek,
örömet vigyek, ahol szomorúak.

Uram,
add, hogy fény legyek
a sötétségben!

 Alexandriai Szent Cirill ~ Szent tested, Úr Jézus Krisztus Istenem


Szent tested, Úr Jézus Krisztus Istenem,
segítsen engem az örök életre,
s drága véred bűneim bocsánatára!

Legyen ez az Eucharisztia örömömre,
 egészségemre és vigadozásomra,
félelmetes második eljöveteledkor pedig méltass általa,
hogy bár bűnös vagyok dicsőséged jobbján állhassak
szeplőtelen Anyád és összes szentjeid imádsága által!

 

 

Alexandriai Szent Cirill élete

 

Alexandria a 4. században az igaz hitért folytatott harccal az egész Egyház figyelmét magára vonta. Szent Atanáz püspök utódai, miközben őrizték a katolikus hitet, püspöki székük tekintélyét is meg akarták szilárdítani. Arra törekedtek, hogy az egész keleti egyház, még a konstantinápolyi és az antiochiai patriarchátusok fölé is kiterjesszék fönnhatóságukat. Ez a szándék főként Teofilosz alexandriai és Aranyszájú Szent János konstantinápolyi püspök vitájában nyilvánult meg. 403-ban, az úgynevezett tölgyes zsinaton Teofilosz letétette Aranyszájú Szent Jánost. E zsinaton Teofil kísérője unokaöccse, az ekkor már pap Cirill volt.
Cirill iskolázását Teofilosz irányította. Ezután Cirill bizonyos időt a szerzetesek közt töltött, de hamarosan kiderült, hogy életmódjuk nem neki való. Teofilosz 412-ben meghalt. Cirillt választották a helyébe, s több mint harminc éven át volt püspök.
Igazhitűsége és magánélete kifogástalan volt, de Teofiltól nemcsak egyházpolitikai ambícióit örökölte, hanem indulatait is. Így például 418-ig nem volt hajlandó fölvenni Aranyszájú Szent János nevét a püspökök névsorába, akikről a liturgiában megemlékeztek, pedig a pápa ismételten szorgalmazta. Azt válaszolta, hogy annak fölvétele egyenlő volna Júdásnak az apostoli kollégiumba való visszavételével.
Cirill egész életén át a tanulás és a kutatás embere akart maradni. Rendkívül fontosnak tartotta, hogy a lehető legnagyobb pontossággal meghatározza a Szentírás és a hagyomány tanítását. Kitartó, szorgalmas munkával arra törekedett, hogy a hit misztériumait pontosan és világosan kifejtse. Gondolatait szoros logikával építi, stílusa azonban már nem a klasszikus rétoroké, hanem a bizantinizmus jegyeit - egyhangúság, kissé dagályos bonyolultság-  mutatja.
Hű maradt az alexandriai teológiai iskola hagyományaihoz, de Origenésztől elhatárolta magát, s ugyanígy az antochiai iskolától is. Hogy személyiségét és életszentségét megérthessük, soha nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy Cirill inkább lelkipásztor mint tudós, és inkább hadvezér a teológiai küzdőtéren mint dialogizáló békekövet.
Alig lett püspök, máris ellentéte támadt Oresztész városprefektussal, aminek véres összecsapások lettek az eredményei. Keményen szembeszállt anovatiánus eretnekekkel, a zsidókkal és a pogányokkal is. Valószínű alaptalanul gyanúsították azzal, hogy 415- ben legalábbis eszmei része volt a város prefektusával jó barátságban lévő Hüpatia, platonikus filozófusnő meggyilkolásában. Egy éjszaka a zsidók rátámadtak a keresztényekre. Amikor megvirradt, a keresztények Cirill biztatására viszonozták a támadást, majd száműzték a zsidókat a városból.
Életének legnagyobb tette Mária istenanyaságának megvédése, ami igazában a krisztológia és a szentháromságtan alaptételeinek megőrzése volt a monofizitákkal és a nesztoriánusokkal szemben. 5 éves küzdelem volt ez, csúcspontja az efezusi zsinat, mely 431-ben dogmaként mondta ki Mária istenanyai méltóságát. Sokan szemére vetették akkor is, később is merev ragaszkodását az igazsághoz és kérlelhetetlenségét ellenfeleivel szemben. De éppen ez vall életszentségéről: fölismerte, hogy amikor a kereszténység szívét és szemefényét éri támadás, akkor nem tárgyalni, hanem harcolni kell.
428-ban az egyiptomi szerzetesek egy csoportja panaszt tettek Cirill szigora miatt Konstantinápolyban Nesztoriosz pátriárkánál, aki korábban szintén szerzetes volt Antiochiában. Erkölcsileg feddhetetlen volt, de tanításában nem egyszer félreérthetően fogalmazott, különösen a Boldogságos Szűznek az akkor már elfogadott istenanyaságával, Theotokosz nevével kapcsolatban.
Cirill levelet írt Celesztin pápának, melyben Nesztoriosz tévedéseit ostorozta. Celesztin erre zsinatot hívott össze, mely elítélte Nesztorioszt, és egyúttal Cirillt bízta meg, hogy kimondja rá a kiközösítést.
Theodoziosz császár azon volt, hogy vonják vissza püspökének elítélését, hiszen kinevezését ő szorgalmazta. Ezért egyetemes zsinatot hívott össze Efezusba. A pápa helyeselte az intézkedést. A császár zsinatot hirdető dekrétuma azt írta elő, hogy minden tartományt néhány püspök képviseljen. Cirill viszont ötven püspökkel, tetemes számú pappal és szerzetessel érkezett.
431. június 21-én Cirill - 78 püspök tiltakozása ellenére - másnapra tűzte ki a zsinat megnyitását. Arra szólította föl Nesztorioszt, hogy ,vádlottként' jelenjék meg a zsinat előtt, nem pedig arra, hogy foglalja el helyét a zsinaton. Távollétében született meg a döntés: Máriát valóban megilleti a Theotokosz cím, Nesztorioszt pedig megfosztják hivatalától. Cirill ezzel az címzéssel közölte vele: 'Nesztoriosznak, az új Júdásnak'. Ennek hírére a város, amelyet Cirill egyiptomi kísérete kellően előkészített, hangos örömtüntetést rendezett. Úgy tűnt, hogy a dolognak vége, anélkül, hogy ezt a zsinatot törvényesen megnyitották volna.
Valójában a zsinat még nem fejeződött be. Amikor valamivel később megérkeztek Kelet püspökei, tájékoztatták őket a dolgok állásáról. Azok néhány más olyan püspökkel együtt, akik nem helyeselték Cirill vezetését, összesen negyvenhárman külön 'zsinatocskára' gyűltek össze. Cirillt letették az efezusi püspökkel, Memnonnal együtt, katonákat küldtek érte és bebörtönözték. Ezek után érkeztek meg a pápai legátusok, akik jóváhagyták Nesztoriusz letételét. Augusztus első napjaiban végül megérkeztek a császári legátusok is Teodoziosz levelével: 'Jóváhagyjuk Nesztoriosz, Cirill és Memnon letételét, amint Tisztelendőségtek értésünkre adta.' -A zűrzavar teljessé vált.
Nesztoriosz és Memnon engedelmeskedett, Cirill viszont kapcsolatot keresett az udvarral. Teodoziosz gyűlést hívott össze Kalkedonba, és az a zsinatot föloszlatottnak nyilvánította. A püspököknek engedélyezte a hazatérést, Cirillnek és Memnonnak pedig meghagyta, hogy Efezusban várják meg ügyük végét. Cirill azonban már úton volt Alexandria felé. Így végződött az efezusi zsinat.
Rossz érzésekkel telve és a dolgok folyásától némileg megtépázva Cirill belátta, hogy eljött a kompromisszumok és engedmények ideje. Annál is inkább készségesnek mutatkozott, mert Nesztoriosz visszavonult egy kolostorba. Egyezség jött létre, amelyben Cirill föladta egyéni elgondolásait, amelyeket a börtönben tizenkét elítélő tételben fogalmazott meg. Aláírta a hitvallást, amelyet János, antiochiai pátriárka küldött neki. Ezzel helyreállt a béke. Cirillnek egy híres levele örökítette meg számunkra ezt az eseményt.
433-tól Cirillről nem lehetett hallani, pedig még 11 évig volt pásztora Alexandriának, mert tudjuk, hogy 444. június 27-én halt meg.
De éppen ezek a csendes évek jelzik, hogy nem önmagáért kereste a békétlenséget és a harcot. A kopt és a bizánci egyház június 27-én emlékezik meg Szent Cirill püspök temetéséről. A római kalendáriumba 1882-ben vették föl ünnepét, február 9-i dátummal. 1969-ben áthelyezték június 27-re.

Istenünk, ki Szent Cirill püspököt a Boldogságos Szűz Mária Istenanyasága igazságának győzhetetlen bajnokává tetted, kérünk, engedd, hogy akik a Szűzanyát valóban Isten Anyjának hisszük, Fiad megtestesülésének titkában üdvösséget találjunk!

Forrás ~ Szentek élete ~ Internet

Assisi Szent Ferenc ~ Buzdítás Isten dicséretére
  
Exhortatio ad laudem Dei

A Naphimnusz előfutára ez az imádság. Ferenc a Szentírás és a liturgia szavaival szólítja fel az egész teremtést Isten dicséretére.
Féljétek az Urat és adjátok meg neki a tiszteletet.
Méltó
az Úr, hogy övé legyen a dicséret és a tisztelet.
Mindnyájan féljétek az Urat, dicsőítsétek őt.
Üdvözlégy Mária, malaszttal teljes, az Úr van teveled
.
Dicsérjétek őt ég és föld.
Dicsérjétek mind ti folyóvizek az Urat.
Isten fiai, áldjátok az Urat.
Ez az a nap, melyet az Úr szerzett, örvendezzünk és ujjongjunk rajta
, alleluja, alleluja, alleluja! Izrael királya!
Minden lélek dicsérje az Urat
!
Dicsérjétek az Urat, mert jó
; mindnyájan, kik ezt olvassátok, áldjátok az Urat!
Minden teremtmények, áldjátok az Urat!
Az ég minden madarai,
dicsérjétek az Urat!
Gyerekek mindnyájan,
dicsérjétek az Urat!
Ifjak és szüzek
, dicsérjétek az Urat!
Méltó a bárány, aki megöletett
, hogy megkapja a dicsőítést, dicsőséget és a tiszteletet!
Áldott legyen a Szentháromság, az osztatlan Egység!
Szent Mihály Arkangyal, védj meg bennünket a küzdelemben
!


Assisi Szent Ferenc ~ Dicséretek minden imaórára
 
Laudes ad omnes horas dicendae

Assisi szent Ferenc a zsolozsma minden imaórájához elmondta ezt az imádságot. Nem az ő saját szerzeménye, hiszen szinte minden szava a Szentírásból és az egyház liturgiájából való. A szavak megválasztása azonban Ferenc sajátos teológiai szemléletét tükrözi. A záróimádság az ő kedvelt imaformájában Isten megszólításait halmozza.

Kezdődnek azok a dicséretek, melyeket Boldogságos Ferenc atyánk szerzett. Ő maga a napnak és éjszakának minden imaóráján, nemkülönben a Boldogságos Szűz Mária zsolozsmája előtt elmondotta ezeket. A dicséret így kezdődik: Szentséges Atyánk, aki a mennyekben vagy stb. a Dicsőséggel együtt, utána következik a dicséret:
Szent, szent, szent az Úr, a mindenható Isten, aki van,
aki volt, és aki eljövendő:
dicsérjük és felmagasztaljuk őt mindörökké.
Méltó vagy, Urunk, Istenünk, hogy tiéd legyen a dicséret,
dicsőség, tisztelet és áldás:
dicsérjük és felmagasztaljuk őt mindörökké.
Méltó a Bárány, aki megöletett,
hogy övé legyen a hatalom és istenség
és bölcsesség és erő és tisztelet és dicsőség és áldás:
dicsérjük és felmagasztaljuk őt mindörökké.
Áldjuk az Atyát, és a Fiút a Szentlélekkel:
dicsérjük és felmagasztaljuk őt mindörökké.
Áldjátok az Urat, az Úr összes művei:
dicsérjük és felmagasztaljuk őt mindörökké.
Mondjatok dicséretet Istenünknek mind az ő szolgái,
és akik félitek az Istent, kicsinyek és nagyok:
dicsérjük és felmagasztaljuk őt mindörökké.
Dicsérjék őt, a dicsőségest, az egek és a föld:
dicsérjük és felmagasztaljuk őt mindörökké.

És minden teremtmény,mely a mennyben és a föld felett és a föld alatt van,
és amely a tengeren és benne van:
dicsérjük és felmagasztaljuk őt mindörökké.
Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek:
dicsérjük és felmagasztaljuk őt mindörökké.
Miképpen kezdetben, most és mindenkor és mindörökké, ámen:
dicsérjük és felmagasztaljuk őt mindörökké.

Mindenható, szentséges, fölséges és hatalmas Isten, minden jó, legfőbb jó, egészen jó, aki egyedül vagy jó, neked áldozunk minden dicséretet, minden dicsőséget, minden kegyelmet, minden tiszteletet, minden áldást és minden jót. Úgy legyen, úgy legyen. Ámen.


Keresztelő Szent János születése ~  június 24.

Szentjeinket az örökkévalóságba érkezésüket jelző mennyei születésnapjukon ünnepeljük. Három kivétel van: a mi Urunk, Jézus Krisztus, a Boldogságos Szűz Mária és Keresztelő Szent János, akiknek földi, test szerinti születésnapja is ünnep az egyházi év naptárában. Ennek oka, hogy a keresztény hagyomány szerint Mária és Erzsébet találkozásakor (Lk 1,39-45) János az Üdvözítő közelsége miatt már anyja méhében elnyerte a megszentelő kegyelmet: amint Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, felujjongott méhében a magzat, és Erzsébetet eltöltötte a Szentlélek (Lk 1,41).

Keresztelő János (Ioannes Baptista) születésének körülményeiről Lukács evangéliuma (1, 8-25) számol be. A Szentírás tanúsága szerint az idős, gyermektelen házaspárnak, Erzsébetnek és Zakariásnak Gábriel angyal adja hírül János születését és küldetését :'Ő maga Illés szellemével és erejével előtte fog járni az Úrnak.' (Lk 1,17)

Zakariás nem hisz az angyali szónak, ezért fia születéséig megnémul, és csak a gyermek születését követő nyolcadik napon, amikor eljöttek, hogy körülmetéljék a gyermeket, nyílt meg Zakariás ajka, hogy kijelentse: 'János az ő neve.' (Lk 1,63). Majd felhangzik ajkán a Benedictus (Hálaének), amelyben Jánost a Messiás előfutárának hirdette:
'Téged pedig, fiú, a Magasságbeli prófétájának fognak hívni, mert az Úr előtt jársz majd, hogy előkészítsd útját…' (Lk 1,67-80)

Az evangélista még hozzáteszi, hogy a gyermek 'mindaddig a pusztában élt, míg Izrael előtt föl nem lépett.' (1,80) A Gábriel angyal jövendölésében olvasható kijelentés, mely szerint a születendő gyermek 'bort és mámorító italt nem fog inni' (1,15) az ószövetségi názir fogadalmat idézi (Számok 6,1-8). Megjelenésének leírása is erre utal:' János teveszőrből készült ruhát viselt, csípőjét bőröv vette körül, és sáskával meg vadmézzel élt' (Márk 1,6)

Tanítását, a Messiás előfutáraként teljesített küldetését, valamint Jézusról tett tanúságát a szinoptikus evangéliumok tartalmazzák.

Szent Ágoston így tanított a Keresztelőről: 'Nincs más az atyák között, akinek földi születésnapját  ünnepelnénk meg, csak Jánosnak és Jézusnak a születését ünnepeljük. Ez nincs jelentőség híján: János magtalan öregasszonytól születik, Krisztus fiatal szűz leánytól; atyja nem hisz János születésében, ezért megnémul, Mária hisz Jézusban, és hitben foganja őt. János olyan, mint valami határvonal a két szövetség, az Ó- és Újszövetség között.'

Vértanúságát augusztus 29-én ünnepeljük.

 Hajnal P. (Katolikus Lexikon, Szentek élete, Adoremus 2012/6 nyomán.)

Forrás ~ Internet

Ennek elvetése után Dávid királyt támasztotta nekik, aki mellett tanúságot is tett, mondván: 'Szívem szerint való férfit találtam, Jessze fiát, Dávidot, aki megteszi majd minden akaratomat'  [Zsolt 89,21; 1 Sám 13,14; Iz 44,28]. Az ő ivadékából támasztotta Isten az ígéret szerint Izrael üdvözítőjét, Jézust, akinek eljövetele előtt János a bűnbánat keresztségét hirdette Izrael egész népének [Lk 3,3]. Mikor pedig János bevégezte pályafutását, azt mondta: 'Nem az vagyok, akinek tartotok engem; íme, utánam jön, akinek a lábáról a saruit sem vagyok méltó megoldani ' Férfiak, testvérek! Ábrahám nemzetének fiai és a köztetek lévő istenfélők! Ennek az üdvösségnek az igéje hozzánk küldetett. ApCsel 13,22-26



Assisi Szent Ferenc ~ A Boldogságos Szűz üdvözlése
 
Salutatio Beatae Mariae Virginis

Üdvözlégy, Úrnőnk, szentséges Királynénk, Istennek szent szülője, Mária,
ki szűz lévén templommá lettél, és választottja a szentséges mennyei Atyának,
ő szentelt meg téged szentséges szerelmes Fiával és a Vigasztaló Szentlélekkel.
Minden kegyelem teljessége és minden jóság lakozott és lakozik tebenned.
Üdvözlégy te, Isten palotája;
Üdvözlégy te, az ő lakozó sátra;
Üdvözlégy te, az ő lakóháza.
Üdvözlégy te, az ő palástja;
Üdvözlégy te, az ő szolgálója;
Üdvözlégy te, az ő anyja,
legyetek üdvözölve ti, szent erények mind,
kik a Szentlélek kegyelméből és megvilágosításából a hívek lelkébe ereszkedtek,
hogy a hitetleneket Istenben hívő emberekké formáljátok át.

Amen.


Assisi Szent Ferenc ~ A Miatyánk kifejtése


Ó, szentséges Atyánk, teremtőnk, megváltónk, vígasztalónk és Üdvözítőnk!
 
Aki a mennyekben vagy:
Az angyalokban és a szentekben;
te világosítod meg őket tudásukban, mert te vagy, Uram, a fényesség;
te gyújtasz szeretetre, mert te vagy, Uram, a szeretet;
te töltöd el őket bentlakásod által boldogsággal,
mert te vagy, Uram, a legfőbb jó, az örök,
akitől minden jó ered s aki nélkül semmi jó nincsen.
 
Szenteltessék meg a neved:
ragyogjon föl bennünk a te ismereted,
hogy felismerjük, milyen a te jótéteményeid szélessége,
ígéreted hosszúsága, fönséged magassága és ítéleteid mélysége.
 
Jöjjön el a te országod:
hogy te uralkodjál bennünk kegyelmeddel
és vezess bennünket a te országodba,
ahol színed látása homálytalan, szereteted tökéletes,
barátságod boldogságot árasztó, élvezésed örökkétartó.
 
Legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is:
hogy teljes szívünkből szeressünk téged és szüntelenül reád gondoljunk,
hogy teljes lelkünkből mindig utánad sóvárogjunk,
hogy teljes elménkből minden szándékunkat feléd irányozzuk
és mindenben a te tiszteletedet keressük,
s hogy végül minden erőnkből, minden képességünket,
lelkünk és testünk minden rezdülését
a te szereteted szolgálatára fordítsuk és semmi másra,
felebarátainkat úgy szeressük, mint önmagunkat,
erőnkhöz képest iparkodjunk mindenkit szeretetedre gyullasztani,
mások szerencséjén nem kevésbé örülni, mint a magunkén,
szerencsétlenségükben pedig részvéttel lenni irántuk,
és senkit meg nem bántani.
 
Mindennapi kenyerünket:
a te szerelmes Fiadat, a mi Urunk, Jézus Krisztust,
add meg nekünk ma:
annak a szeretetnek emlékezetére, megértésére és tiszteletére,
mellyel irántunk viseltetett,
és azokéra, amiket érettünk mondott, tett és szenvedett.
 
És bocsásd meg vétkeinket:
a te kibeszélhetetlen irgalmasságodért,
Szerelmes Fiad szenvedésének erejéből,
s a Boldogságos Szűz és minden választottak érdeméért és közbenjárására.
 
Miképpen mi is megbocsájtunk az ellenünk vétkezőknek:
és ha nem bocsátunk meg valamit egészen,
add, Uram, hogy teljesen megbocsássunk;
add, hogy az ellenséget igazán szeressük
s érettük nálad buzgón közbenjárjunk,
senkinek rosszért rosszal ne fizessünk,
s azon legyünk, hogy benned mindenkinek hasznára lehessünk.
 
És ne vígy minket kísértésbe:
se burkoltba, se nyilvánvalóba, se váratlanba, se tartósba.
De szabadíts meg a gonosztól:
a múlttól, a jelentől és a jövendőtől.

Amen.
 
SZENT PAULINUSZ püspök ünnepe június 22. 
  
NOLAI SZENT PAULINUSZ (PAULIN, PÁL) a galliai Bordeaux-ban született 355-ben. Már 25 évesen állami hivatalnok volt, családos, egy fia volt. Ebben az időben Nyugaton is voltak házasságban élő papok. Gratianus császár tanítója volt Trierben. Tudós, nagy műveltségű ember volt. Amikor kisfia váratlanul meghalt, öccse gyilkosság áldozata lett, őt magát majdnem elítélték a testvérgyilkosság vádjával, életét gyökeresen átalakította.

391-ben megkeresztelkedve, feleségével együtt mindenéről lemondott és egy időre Spanyolországba vonultak vissza, majd 393-ban a campaniai Nolában pap és szerzetes lett. Amikor 409-ben a város püspökévé választották, segítette a zarándokokat, gondozta a szegényeket, előmozdította Szent Félix tiszteletét. Még kalózok kezébe is adta magát egy fiú helyett. Az alázatosság embere volt. Kortársai tisztelték, sokszor meg sem értették, de értékeit mindég elismerték. Kiváló költő volt.

Nolában halt meg 431. június 22-én, szentmise bemutatás után, ima közben. Ereklyéi 1000-ben Rómába kerültek Szent Bertalan templomába. A bányászok védőszentje.

Példája: Sokféle feladat vár mindegyikünket, végezzük azt nagy igyekezettel.

Forrás ~ Internet

Morus Tamás imája

Uram, ha lehetséges,
adj nekem testi egészséget,
hogy ép szervekkel szolgálhassak neked!

Adj nekem Uram, egyenes lelket,
hogy lássam, mi a jó és helyes,
ne féljek a gonoszság támadásától
és minden ügyemet rendbe tudjam szedni!

Adj nekem, Uram, készséges lelket,
mely sohasem unatkozik,
nem panaszkodik,
nem kesereg és nem érzékenykedik!
Segíts, hogy ne törődjem
mértéken felül azzal a valamivel,
amit 'Én'-nek hívnak!

Adj Uram humorérzéket!
Segíts, hogy értsem a tréfát,
Hogy vidám legyek
És másokat is fel tudjak vidítani!


MORUS SZENT TAMÁS ~ június 22.

MORUS SZENT TAMÁS 1477. (1478.) február 7-én született Londonban, ahol apja bíró volt. Oxfordban és Londonban tanult, 23 évesen már ügyvéd, majd 26 évesen parlamenti tag lett. Egy fia és három leánya volt, házasságuk ideális volt. Hat év házasság után, 1511-ben felesége meghalt. Hamarosan ismét megházasodott. Lordkancellár volt VIII. Henrik angol király udvarában. Tanultsága és műveltsége magasan kiemelte kortársai közül. Humora és egyszerűsége miatt mindenütt kedvelték.

Könyveket írt az állam helyes kormányzásáról, és a vallás védelméről. Híres műve az Utópia, melyet barátja, Rotterdami Erasmus biztatására írt. Ebben egy végső célként vágyott tökéletes és boldog földi állam modelljét mutatja be. Ez az állam azonban a gyengeségeink miatt soha nem valósulhat meg.

VIII. Henrik szembefordult az Egyházzal, mivel a házasság felbonthatatlanságával nem értett egyet. 1522-ben beleszeretett ugyanis udvarhölgyébe, Boleyn Annába. Emiatt érvényteleníttetni akarta Aragon Katalinnal való házasságát. A pápa ezt megtagadta. Morus kitért a házasság-vitában az állásfoglalás elől. A pápa érvénytelennek mondta ki a Boleyn Annával kötött házasságot, VIII. Henriket pedig kiátkozta. A király erre saját magát tette az angol egyház vezetőjévé a pápa helyett.

Ekkor Tamás már lemondott, és a nélkülözést is vállalta. Nem tette le az esküt sem, amelyben elismerte volna a király olyan jogait, amik eddig a pápa kizárólagos jogkörébe tartoztak. Aki ezt nem fogadta el, az börtönbe, sőt vérpadra került. Mivel Fisher János püspökkel együtt ellene mondottak a király házasságának felbontása kérdésében, 1535. július 6-án lefejezték Morus Tamást is. Halálát bátran vállalta.

1886-ban Fisher püspökkel együtt boldoggá avatták, majd 1935-ben XI. Piusz pápa által szentté avatták őket.

Henrik koholt vádakkal sorra végeztette ki feleségei egy részét is. Henriknek összesen hat felesége volt. Rómával való szembefordulása eredményezte később az anglikán egyház kialakulását.

Példája: Az örökkévalóság mindennél többet ér.
Forrás ~ Internet






 
FISHER SZENT JÁNOS ~ püspök és vértanú június 22.

FISHER SZENT JÁNOS 1469-ben született Beverlayban, apja gazdag kereskedő volt. 14 éves korától Cambridge-ben tanult hittudományt, doktorátust szerzett, majd 25 éves korában pap lett, VII. Henrik király édesanyjának volt a gyóntatója. 35 éves korában Rochester püspökévé szentelték. Szigorú, igénytelen életet élt, kiváló lelkipásztor lett. Gyakran látogatta híveit, a betegeket, szegényeket. Püspökként is prédikált a legegyszerűbb templomokban is.

Az egyetemet nagy energiával fejlesztette, maga is szorgalmasan tanult. 48 évesen görög nyelvet kezdett tanulni, 51 évesen pedig a hébert. Tudását igen sokra becsülték. Több könyvet is írt kora tévedéseiről, Luther ellenében is négykötetes munkát alkotott. Sokat foglalkozott Lutherral szemben az Oltáriszentséggel.

Morus Tamással együtt ellene voltak a király házassága felbontásának. Emiatt, pápahűsége következtében fejezték le VIII. Henrik király parancsára 1535. június 22-én. Még börtönben tartózkodásának ideje alatt III. Pál pápa bíborossá nevezte ki. Méltósággal halt meg.

1886-ban boldoggá avatták, majd 1935-ben XI. Piusz pápa szentté avatta Morus Tamással együtt. Példás életükre a pápa kijelentette: 'Ilyen hitvédőket kívánok!'

Példája: Az emberi gyengeség és bűn ellen szilárdan kell ellenállnunk! Nem hódolhatunk be – még ha életünket kell is adnunk.

'Istenünk, ki Fisher János életében az igaz hitet a vértanúságban teljesítetted be, kérünk, engedd, hogy szentjeid közbenjárásától megerősödve, a hitet, amit szavunkkal vallunk, életünk tanúságával is bizonyítsuk.' 
 
Forrás ~ Internet