ALEXANDRIAI SZENT KATALIN
Alexandriai Szent Katalin szűz és vértanú ~ november 25.
Katalin,
a szép királylány az egyiptomi Alexandriában élt, és műveltségével
kitűnt kortársai közül. Amikor Maxentius császár (305- 312)
Alexandriába látogatott, halálos ítélettel fenyegették meg mindazokat,
akik nem áldoznak a bálványoknak. Katalin a császár elé lépett, és a
keresztet vetve értésére adta, hogy keresztény. Bátran vallomást tett
arról, hogy egyedül az Úr Jézus Krisztust követi, mert a filozófusok és a
költők műveinek tanulmányozása során fölismerte e világ bölcsességének
hiábavalóságát.
A császárnak tetszett Katalin okos
beszéde, de kényszeríteni akarta, hogy mutassa be az áldozatot a
bálvány-isteneknek. Katalin ezt megtagadta és lehetőséget kért a
császártól, hogy tudományos vitában védje meg hitét. Maxentius ezért
sürgősen Alexandriába hívatta birodalma leghíresebb ötven bölcselőjét. A
tudományukra hiú bölcselők azonban egymás után hajoltak meg Katalin
érvelése előtt. A császár dühében máglyára ítélte valamennyit. Amikor
ezeket jajgatások közepette a vesztőhelyre vitték, Katalin azzal
biztatta őket, hogy a tűzhalál pótolhatja a keresztséget, és ha hisznek,
elnyerik az örök életet.
A császár ezután fölkínálta
Katalinnak a császárnői trónust, s ezzel burkoltan a házasságot, azzal
az ígérettel, hogy minden városban szobrot állíttat neki. Katalin
egyértelműen visszautasította ezt. Ezután Maxentius erőszakhoz
folyamodott: letépette Katalinról ékes ruháját és ólmos ostorokkal
megostoroztatta. Börtönbe vetették, de az ott töltött tizenkét napot
Katalin térítésre használta föl: amikor a kíváncsi császárné eljött,
hogy esetleges ellenfelét megnézze, a kíséretében lévő testőrtisztre
Katalin olyan hatással volt, hogy az kétszáz katonájával együtt
keresztény lett.
Ekkor a császár halállal kezdte
fenyegetni Katalint. Készíttetett egy késekkel fölszerelt kerekekből
álló kínzószerkezetet, ami félelmetes zajt keltett. Katalin azonban nem
rémült meg. Amikor meg akarták ölni, angyalok mentették meg, és a
széttört kerekek darabjai sok katona halálát okozták. A látványtól
megrémült tömeg tiszteletet adott 'a keresztények hatalmas Istenének'
s a császárné kérlelte urát, hogy hagyjon föl a harccal, amelyet Isten
ellen folytat. Maga is megvallotta, hogy hisz Krisztusban. Erre a
császár őt is megkínoztatta, majd a testőrtiszttel és a kétszáz
katonával együtt lefejeztette, s kiadta a parancsot, hogy Katalint is
fejezzék le.
A vesztőhelyen Katalin arra kérte az Urat,
hogy mindazok, akik Krisztus szeretetéért megemlékeznek róla
(Katalinról), bőséget lássanak kenyérben és borban, testük egészséget
nyerjen és minden földi jóban részesüljenek. Akik tisztelik őt, azokat
óvja meg Isten a természeti katasztrófáktól, betegségtől, s főleg a
hirtelen haláltól. Aki segítségül hívja az ő nevét, testének tagját el
ne veszítse, egészséges gyermeket szülhessen és meg ne haljon
gyermekágyban. Utoljára bűnbocsánatot kért az őt segítségül hívók
számára. Miután a mennyből hang hallatszott, amely jelezte, hogy kérései
teljesülni fognak, fejét a hóhér kardja alá hajtotta.
Ami
ezután történt, az a legenda szerint nyilvánvalóvá tette, hogy Katalin
kiragadtatott e földi világból: amikor feje lehullott, testéből nem vér,
hanem tej folyt. Majd angyalok jöttek, fölemelték a testét és elvitték,
hogy a Sinai-hegyen temessék el.
A 6-7. században
görögül írt Katalin-passiót valószínűleg a képtisztelet vitái és a
képrombolás elől nyugatra menekülő szerzetesek vitték magukkal Rómába,
ahol a 14. században kiegészítették gyermekkorának történetével.
Eszerint Katalin a ciprusi király leánya, akit szülei csodás ajándékként
kaptak Istentől. Miután fölserdült és megkeresztelkedett, másnap
megjelent neki látomásban a Szűzanya ölében a kicsi Jézussal, aki
eljegyezte Katalint magának.
A középkorban széles
körben és nagyon bensőségesen tisztelték szüzességéért és
bölcsességéért. Mivel a hit igazságát oly hatásosan védte, a teológusok,
filozófusok és ügyvédek védőszentje lett. A párizsi Sorbonne egyetem
pecsétjébe is őt vésették. Ebből következően a középkori főiskolák,
könyvtárak, tanárok és tanulók, szónokok és később a nyomdászok
védőszentjükként tisztelték. Mivel utolsó imádságában Katalin a
betegeknek és haldoklóknak is segítséget ígért, a késő középkorban
gyakran a kórházak patrónájaként is megjelenik; s mert a börtönben oly
sokáig kínozták, és volt ereje elviselni, a foglyok is hozzá folyamodtak
szabadulásért. Mivel pedig a kínzására szerkesztett késes kerekek
összetörtek, mindazok az iparosok, akik kerékkel foglalkoztak, szintén
segítségül hívták. A házasságra készülő fiatal lányok is segítségét
kérték, hogy jó vőlegényre találjanak. A tizennégy segítő szent közé
sorolták.
Imádság Szent Katalin közbenjárásáért
Mindenható, örök
Isten, te Alexandriai Szent Katalin szüzet, a győzhetetlen vértanút
példaképül állítottad néped elé. Engedd, hogy az ő közbenjárására hitben
és állhatatlanságban megerősödjünk, és az Egyház egységéért
fáradhatatlanul munkálkodjunk. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad
által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten
mindörökkön-örökké.
Forrás ~ Internet
