SZENT ANDRÁS APOSTOL

 Szent András apostol ~ november 30.

SZENT ANDRÁS apostol meghívása előtt halász volt, Betszaidából származott (Jn 1, 44), Kafarnaumban lakott, öccsével Simon Péterrel dolgozott együtt.

Annak idején éppen hallgatta Keresztelő János tanítását a pusztában (Jn 1, 35-42), amikor János rámutatott a Prófétára: 'Íme az Isten báránya!'. Jánossal, a kisebbik Zebedeus fiúval Jézus után lopakodtak, megismerkedtek Vele, aznap nála is maradtak.

A galileai tenger partján ismét találkoztak a Prófétával. Az megszólította őket: 'Jöjjetek utánam, és emberek halászaivá teszlek'. Partra futtatták a hajót, otthagyták és követték a Mestert.

A tanítványok között tanultak, járták az országot (Mk 1, 16-18; Mk 3, 17; ApCsel 1, 13). Néha visszatértek a hajóhoz, hogy a szorongatott Mestert a parttól távolabb vihessék, vagy átvihessék a túlpartra. Három eseménynél találkozunk vele. Péterrel és Jánossal az idők végének jelei felől kérdezték Jézust (Mk 13, 3); ott van az első kenyérszaporításnál (Jn 6, 8); és szól azoknak a görögöknek az érdekében, akik Jézussal szerettek volna találkozni (Jn 12, 22).

A Mester mennybemenetele után András előbb Palesztinában, azután az Alduna vidékein Scythiában, Epirusban és Thráciában térített (Dél-Oroszországban és a Balkánon), majd Achajába, Patras városába ment téríteni. Elfogták, bálványáldozatra akarták kényszeríteni, ezt azonban nem tette meg. Börtönbe vetették, és bár a nép ki akarta szabadítani, András annyira vágyakozott a vértanúságra, hogy végül is ráhagyták. 'X' formájú keresztet készített számára a helytartó, amit András boldog örömmel fogadott. Az ilyen keresztet azóta is András keresztnek nevezik. Két napig függött élve a keresztjén, de még ott is Krisztusról prédikált, valószínűleg 70-ben történt ez. Testét Maximilla vette magához, illően eltemette.

357-ben testét átvitték Patrasból Konstantinápolyba az Apostolok templomába, de itt is csak 1210-ig maradt. Ekkor Itáliába, Amalfiba vitték. Teste ma is ott nyugszik, fejét azonban 1462-től Rómában, a Szent Péter bazilikában őrzik. Művészeti ábrázolásokon ferde kereszttel és kezében könyvvel ábrázolják.

Neki tulajdonítják egyes szerzők az apokrif, nem kánoni 'András (és Máté) cselekedeteit'. Ennek a műnek részletei hivatkozásokban és gnosztikus átdolgozásban maradtak fenn.

Példája: hallgasd a hívást, és kövesd azt még veszély esetén is!

'Istenünk, ki Szent Andrást apostoloddá és vértanúddá tetted itt a földön, kérünk, engedd, hogy Egyházad állandó pártfogója legyen a mennyben!' Amen.

Forrás ~ Internet

 

 LITÁNIA SZENT JÓZSEFRŐL

Uram, irgalmazz nekünk!
Uram irgalmazz nekünk!
Krisztus kegyelmezz nekünk!
Krisztus kegyelmezz nekünk!
Uram irgalmazz nekünk!
Uram irgalmazz nekünk!
Krisztus hallgass minket!
Krisztus hallgass minket!
Krisztus hallgass meg minket!
Krisztus hallgass meg minket!

Mennybéli Atyaisten! Irgalmazz nekünk!
Megváltó Fiúisten! Irgalmazz nekünk!
Szentlélek Úristen! Irgalmazz nekünk!
Szentháromság egy Isten! Irgalmazz nekünk!

Szentséges Szűz Mária, Könyörögj érettünk!
Szent József, Könyörögj érettünk!
Dávid nemes sarja, Könyörögj érettünk!
Pátriárkák fénye, Könyörögj érettünk!
Isten Anyjának jegyese, Könyörögj érettünk!
A Szent Szűz tisztaságos őre, Könyörögj érettünk!
Isten Fiának nevelő atyja, Könyörögj érettünk!
Krisztus gondviselő oltalmazója, Könyörögj érettünk!
A szent család feje, Könyörögj érettünk!
Igazságos József, Könyörögj érettünk!
Tisztaságos József, Könyörögj érettünk!
Nagyokosságú József, Könyörögj érettünk!
Erőslelkű József, Könyörögj érettünk!
Engedelmes József, Könyörögj érettünk!
Hűséges József, Könyörögj érettünk!
Béketűrés példaképe, Könyörögj érettünk!
Szegénység kedvelője, Könyörögj érettünk!
Iparosok példaképe, Könyörögj érettünk!
A házasélet dísze, Könyörögj érettünk!
Szüzek őre, Könyörögj érettünk!
Családok támasza, Könyörögj érettünk!
Ínségesek vigasztalója, Könyörögj érettünk!
Betegek reménye, Könyörögj érettünk!
Haldoklók pártfogója, Könyörögj érettünk!
Gonosz szellemek réme, Könyörögj érettünk!
Az Anyaszentegyház védőszentje, Könyörögj érettünk!

Isten Báránya, ki elveszed a világ bűneit, Kegyelmezz nekünk!
Isten Báránya, ki elveszed a világ bűneit, Hallgass meg minket.
Isten Báránya, ki elveszed a világ bűneit, Irgalmazz nekünk!

Háza urául rendelte Őt!
És egész országának vezérévé!

Könyörögjünk! Úristen, Te Szent Józsefet mérhetetlen gondviseléseddel szent Anyád jegyesének választottad.
Add, hogy közbenjárónk legyen a mennyben, akit e földön
 pártfogónkul tisztelünk. Aki élsz és uralkodol mindörökkön örökké. Amen.

Forrás ~ Internet

 

KÖZNAP SZENT JÓZSEFRŐL ~ NOVEMBER 29.

Istenünk, Te csodálatos gondviseléseddel Szent Józsefet Fiad édesanyjának jegyeséül választottad. Őt, az igaz férfit, mint hű és okos szolgát, családod fölé rendelted, hogy Szentlélektől megtestesült fiadat atyai gonddal őrizze. Add meg kérünk, hogy akit pártfogóként tisztelünk itt a földön, közbenjárónk legyen mennyben!

Könyörögjünk! Úristen, Te Szent Józsefet mérhetetlen gondviseléseddel szent Anyád jegyesének választottad.
Add, hogy közbenjárónk legyen a mennyben, akit e földön
pártfogónkul tisztelünk. Aki élsz és uralkodol mindörökkön örökké.
Amen.

Forrás ~ Internet

MARCHIAI SZENT JAKAB ÁLDOZÓPAP

 Marchiai Szent Jakab, áldozópap ~ november 28.

Híres ferences népszónok. 1393-ban született. Sienai Szent Bernardin tanítványa volt. Előbb hazájában, Olaszországban küzdött a fraticelliek ellen, majd a Szent Ferenc Rend reformátoraként működött. A pápa megbízásából keresztes hadjáratot hirdetett Németországban, Lengyelországban és Magyarországon is. Magyarországra Kapisztrán Szent János halála után érkezett, 1457-ben. Boszniában mint inkvizitor működött, majd a váradi egyházmegye területén prédikált a husziták ellen. Erdélyt és Csanád megyét igehirdetőként járta végig. 1476-ban halt meg Nápolyban.

Híres ferences népszónok. 1393-ban született. Sienai Szent Bernardin tanítványa volt. Előbb hazájában, Olaszországban küzdött a fraticelliek ellen, majd a Szent Ferenc Rend reformátoraként működött. A pápa megbízásából keresztes hadjáratot hirdetett Németországban, Lengyelországban és Magyarországon is. Magyarországra Kapisztrán Szent János halála után érkezett, 1457-ben. Boszniában mint inkvizitor működött, majd a váradi egyházmegye területén prédikált a husziták ellen. Erdélyt és Csanád megyét igehirdetőként járta végig. 1476-ban halt meg Nápolyban.

Urunk, Jézus Krisztus! Szenteket küldtél hazánkba, hogy népünket az áldozatra és az önzetlen szeretetre neveljék. Kérünk, adj korunknak új szenteket, hogy munkájuk nyomán eljuthassunk Hozzád, Aki élsz és uralkodol mindörökkön örökké. Amen.

Forrás ~ Internet

FASANI SZENT FERENC ANTAL minorita (1681-1742)

 

Fasani Szent Ferenc Antal minorita emléknapja ~ november 27.

A dél-itáliai Apulia Lucera városában született szegény szülőktől. 14 éves korában lépett be a minorita rendbe. A teológiai tanulmányokat Assisiben végezte, a közeli San Quirico-ban szentelték pappá.

Lelkipásztori helye Lucera lett, ahol 35 éven át apostolkodott. Kiváló szónoki képességgel és magas teológiai képzettséggel rendelkezett. Rómában elnyerte a Magister Theologiae címet, ezért élete végéig 'Padre Maestro' néven szólították. Igen sok embert vezetett a bun útjáról az erényes életre.

Naponként órák hosszat ült a gyóntatószékben. A püspök a börtönlelkészi feladatot is rábízta. A foglyoknak nemcsak lelki vigasza, de anyagi támasza is volt.  Szívén viselte a szegények sorsát. Ha egy hiányos öltözetű megjelent a kolostorban, végigjárta a cellákat, ki tud egy ruhadarabot nélkülözni. A betegeket szorgalmasan látogatta.

A Harmadik Rend helyi közösségét igazi evangéliumi szellemre vezette. Ekkora buzgalma ellenére voltak irigyei, akik rávették tartományfőnökét, hogy helyezze el. Száműzetése nem tartott sokáig, a rendi generális hamar visszahelyezte Lucerába. Utána régi jóbarátja, Antonio Lucci (boldoggá avatva) lett a tartományfőnök, aki kijárta a generálisnál, hogy Ferenc Antal legyen az utóda (1720). Három évig volt tartományfőnök, ezalatt az idő alatt a Sant Angelo tartomány nagy lelki megújuláson ment át. Utána novíciusmester lett, majd gvardián. Nagy Mária-tisztelő volt.

 A Szeplőtelen Fogantatás tiszteletének apostola. Hét, a Mária- ünnepekre előkészítő kilencedet is írt. A szakadatlan munka, a sok önmegtagadás és imádságos virrasztás felőrölte erejét. 1742. nov. 29-én halt meg - az érte imádkozó rendtársai körében. A lucerai Szent Ferenc templomban temették el. XII. Piusz 1951-ben boldoggá, II. János Pál 1986-ban szentté avatta. Emléknapja november 27-én van.

'Hiszek Istenben, s hiszem mindazt, amit kinyilatkoztatott úgy, ahogy azt Szűz Mária hitte. Remélem, hagy elnyerem az örök életet - úgy, ahogy azt Szűz Mária remélte. Szeretem a végtelenül jó Istent - úgy, ahogy őt Szűz Mária szerette.'

Részlet a Szeplőtelen Szűz kilencedből.

Imádság

 

Istenünk, te Boldog Ferenc Antalt, a buzgó szerzetest és lelkipásztort sokféle kegyelmi adományoddal kitüntetted. Add, hogy példáját követve tökéletesedjünk, közbenjárására pedig minden rossztól megszabaduljunk. Krisztus, a mi Urunk által.

Forrás ~ Internet

PORTO MAURIZIÓI SZENT LÉNÁRD

Szent Lénárd ferences népmisszionárius ~ november 26.

*Imperia, 1676. december 20. +Róma, 1751. november 26.
Leonardo da Porto Maurizio Észak-Itáliában, a mai Imperiában született.
Paolo öt évig tanult a jezsuiták római kollégiumában. 1697. október 2- án belépett a ferencesek közé. Ekkor kapta a Lénárd nevet. Novíciusi évét a Szabin hegyekben lévő Santa Maria in Ponticelli kolostorban töltötte. Tanulmányait a római Szent Bonaventura kolostorban fejezte be és 1702. szeptember 23-án pappá szentelték.

Nem volt sem a tudomány mestere, sem elragadó szónok, de mint lelkipásztor olyan sikereket ért el, mint korának legjobb igehirdetői. Apostoli buzgóságának szenvedélyes heve betöltötte szónoki és tudományos hézagait, és pótolta azokat a hiányosságokat, amelyek befelé fordultságából adódtak. Erőssége a lelkipásztorkodás alázatosan végzett munkája és az önátadásban való hűség volt.

 Lelkipásztori tevékenységének legjelentősebb területe a népmisszió volt. A barokk kor embereként ő is szerette a pátoszt, a drámai megjelenítést kereszttel, töviskoronával és ostorral, de jezsuita tanítómestereivel ellentétben több teret és nyugalmat engedett a belső megtérésnek. Missziói legfeljebb három hétig tartottak. A 'szavak missziója' után következett a 'szentség missziója'. Utolsó prédikációja után még kb. egy hétig a helységben maradt, hogy segítőivel, akikkel együtt ,'úton lévő kolostort' alkotott, még gyóntasson és további alkalmat nyújtson a szentáldozásra.

Apostolkodásának további területe a keresztút terjesztése volt,
 amely általa nyerte el mai alakját. Rövid keresztúti prédikációival rendszeresen összekötötte a keresztúti ájtatosságot; közülük kilencven maradt ránk. Ezek a beszédek újdonságot jelentettek a prédikáció történetében; misztikus kegyelmekkel megáldottnak, a Szentíráshoz kötődőnek, szeretetre méltónak, atyainak és a néphez közel állónak mutatják Lénárdot. XII. Kelemen (1730–1740) és XIV. Benedek (1740– 1758) legjelentősebb búcsúengedélyei reá vezethetők vissza. 572 keresztút felállítása fűződik nevéhez; ezek közül 42 Rómában állt. Leghíresebb a római Kolosszeum keresztútja.

  Élni akarta Krisztust, mielőtt hirdette volna. Életét saját szavaival így foglalhatjuk össze: 'Hivatásom a misszió, hogy odaadjam magamat Istenért, és a magány, hogy odaadjam magamat Istennek.' 1751. november 26-án este egy olasz postakocsi haladt Róma felé a Via Flaminianán. Az öreg Lénárd halálos betegen ült a kocsin, és egyre jobban siettette. Nyugtalanul kérdezgette az őt kísérő Diego testvérétől, hogy melyik állomásra érkeztek, és hogy meddig tart még az utazás. Előző nap délben indultak el Bolognából a bevégzett misszió után. Lehetőleg gyorsan vissza akart térni csendes kolostorába, ahogy a pápának megígérte. Amikor megérkezett a Palatinuson lévő cellájába, jelentették barátjának, XIV. Benedek pápának, hogy a Porto Maurizió-i misszionárius megtartotta ígéretét; misszióját befejezte, most pedig haldoklik.

1796-ban boldoggá avatták, 1867. június 29-én IX. Pius a szentek sorába iktatta Lénárdot. Amikor az egyházi törvénykönyv kötelezővé tette minden tíz évben a népmissziókat, XI. Pius 1923-ban a népmissziók védőszentjévé avatta.

Szent Lénárd a keresztútról:
'Ó mennyi üdvös világosságot ébreszt a lélekben, mekkora szívbeli megindultságot eredményez, milyen legyőzhetetlen erőt kölcsönöz a léleknek az Isten Fia keserű szenvedéséről való állandó elmélkedés! A mindennapos gyakorlat győzött meg arról, hogy a jámbor imádság ezen formája az emberi erkölcsöket milyen gyorsan megjavítja.'

Imádság:
Mindenható és irgalmas Istenünk, te Szent Lénárdot a kereszt misztériumának kiváló hirdetőjévé tetted; közbenjárására add meg nekünk, hogy a kereszt gazdagságát megismerjük itt a földön, a megváltás gyümölcsét pedig elnyerjük a mennyben. A mi Urunk Jézus Krisztus által. Amen.

Forrás ~ Internet

 

 ALEXANDRIAI SZENT KATALIN

Alexandriai Szent Katalin szűz és vértanú ~ november 25.

Katalin, a szép királylány az egyiptomi Alexandriában élt, és műveltségével kitűnt kortársai közül. Amikor Maxentius császár (305- 312) Alexandriába látogatott, halálos ítélettel fenyegették meg mindazokat, akik nem áldoznak a bálványoknak. Katalin a császár elé lépett, és a keresztet vetve értésére adta, hogy keresztény. Bátran vallomást tett arról, hogy egyedül az Úr Jézus Krisztust követi, mert a filozófusok és a költők műveinek tanulmányozása során fölismerte e világ bölcsességének hiábavalóságát.

A császárnak tetszett Katalin okos beszéde, de kényszeríteni akarta, hogy mutassa be az áldozatot a bálvány-isteneknek. Katalin ezt megtagadta és lehetőséget kért a császártól, hogy tudományos vitában védje meg hitét. Maxentius ezért sürgősen Alexandriába hívatta birodalma leghíresebb ötven bölcselőjét. A tudományukra hiú bölcselők azonban egymás után hajoltak meg Katalin érvelése előtt. A császár dühében máglyára ítélte valamennyit. Amikor ezeket jajgatások közepette a vesztőhelyre vitték, Katalin azzal biztatta őket, hogy a tűzhalál pótolhatja a keresztséget, és ha hisznek, elnyerik az örök életet.

A császár ezután fölkínálta Katalinnak a császárnői trónust, s ezzel burkoltan a házasságot, azzal az ígérettel, hogy minden városban szobrot állíttat neki. Katalin egyértelműen visszautasította ezt. Ezután Maxentius erőszakhoz folyamodott: letépette Katalinról ékes ruháját és ólmos ostorokkal megostoroztatta. Börtönbe vetették, de az ott töltött tizenkét napot Katalin térítésre használta föl: amikor a kíváncsi császárné eljött, hogy esetleges ellenfelét megnézze, a kíséretében lévő testőrtisztre Katalin olyan hatással volt, hogy az kétszáz katonájával együtt keresztény lett.

Ekkor a császár halállal kezdte fenyegetni Katalint. Készíttetett egy késekkel fölszerelt kerekekből álló kínzószerkezetet, ami félelmetes zajt keltett. Katalin azonban nem rémült meg. Amikor meg akarták ölni, angyalok mentették meg, és a széttört kerekek darabjai sok katona halálát okozták. A látványtól megrémült tömeg tiszteletet adott 'a keresztények hatalmas Istenének' s a császárné kérlelte urát, hogy hagyjon föl a harccal, amelyet Isten ellen folytat. Maga is megvallotta, hogy hisz Krisztusban. Erre a császár őt is megkínoztatta, majd a testőrtiszttel és a kétszáz katonával együtt lefejeztette, s kiadta a parancsot, hogy Katalint is fejezzék le.

A vesztőhelyen Katalin arra kérte az Urat, hogy mindazok, akik Krisztus szeretetéért megemlékeznek róla (Katalinról), bőséget lássanak kenyérben és borban, testük egészséget nyerjen és minden földi jóban részesüljenek. Akik tisztelik őt, azokat óvja meg Isten a természeti katasztrófáktól, betegségtől, s főleg a hirtelen haláltól. Aki segítségül hívja az ő nevét, testének tagját el ne veszítse, egészséges gyermeket szülhessen és meg ne haljon gyermekágyban. Utoljára bűnbocsánatot kért az őt segítségül hívók számára. Miután a mennyből hang hallatszott, amely jelezte, hogy kérései teljesülni fognak, fejét a hóhér kardja alá hajtotta.

Ami ezután történt, az a legenda szerint nyilvánvalóvá tette, hogy Katalin kiragadtatott e földi világból: amikor feje lehullott, testéből nem vér, hanem tej folyt. Majd angyalok jöttek, fölemelték a testét és elvitték, hogy a Sinai-hegyen temessék el.

A 6-7. században görögül írt Katalin-passiót valószínűleg a képtisztelet vitái és a képrombolás elől nyugatra menekülő szerzetesek vitték magukkal Rómába, ahol a 14. században kiegészítették gyermekkorának történetével. Eszerint Katalin a ciprusi király leánya, akit szülei csodás ajándékként kaptak Istentől. Miután fölserdült és megkeresztelkedett, másnap megjelent neki látomásban a Szűzanya ölében a kicsi Jézussal, aki eljegyezte Katalint magának.

A középkorban széles körben és nagyon bensőségesen tisztelték szüzességéért és bölcsességéért. Mivel a hit igazságát oly hatásosan védte, a teológusok, filozófusok és ügyvédek védőszentje lett. A párizsi Sorbonne egyetem pecsétjébe is őt vésették. Ebből következően a középkori főiskolák, könyvtárak, tanárok és tanulók, szónokok és később a nyomdászok védőszentjükként tisztelték. Mivel utolsó imádságában Katalin a betegeknek és haldoklóknak is segítséget ígért, a késő középkorban gyakran a kórházak patrónájaként is megjelenik; s mert a börtönben oly sokáig kínozták, és volt ereje elviselni, a foglyok is hozzá folyamodtak szabadulásért. Mivel pedig a kínzására szerkesztett késes kerekek összetörtek, mindazok az iparosok, akik kerékkel foglalkoztak, szintén segítségül hívták. A házasságra készülő fiatal lányok is segítségét kérték, hogy jó vőlegényre találjanak. A tizennégy segítő szent közé sorolták.

Imádság Szent Katalin közbenjárásáért

Mindenható, örök Isten, te Alexandriai Szent Katalin szüzet, a győzhetetlen vértanút példaképül állítottad néped elé. Engedd, hogy az ő közbenjárására hitben és állhatatlanságban megerősödjünk, és az Egyház egységéért fáradhatatlanul munkálkodjunk. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

Forrás ~ Internet

 

DUNG-LAC SZENT ANDRÁS áldozópap és társai ~ november 24

A vietnami keresztények a 17. században kegyetlen üldözéseknek voltak kitéve. Példás életükkel és hősi helytállással terjesztették az evangéliumot.

117 vértanú szenvedett hitéért, nagyobbrészt bennszülöttek, szerzetesek és egyházmegyés papok, valamint mindenféle hivatású világi, a többi pedig misszionárius.

Kiemelkedő volt Dung-Lac András domonkos szerzetes. 1988-ban II. János Pál pápa emelte őket a szentek közé.

Példájuk: Szenvedés, szomorúság esetén is viselkedj példamutatóan!

Forrás ~ Internet

 Dung-Lac Szent András áldozópap és társai, vértanúk ~ november 24.

A XVII. Században, Vietnámban papok, szerzetesek és világiak adták életüket hitükért. Voltak köztük misszionáriusok és bennszülöttek. Istenért készek voltak mindent odaadni. Így váltak a vietnámi egyház magvetőivé. Én is szeretnék valami szépet tenni Isten ügyéért. 

A vietnamiak hagyományos vallása a buddhizmus, keverve a taoizmus, konfucianizmus és őskultusz elemeivel. A 16. sz. kezdetén léptek először katolikus misszionáriusok Vietnam földjére. A kereszténység, mint idegen vallás, fanatikus üldözéssel találkozott. Az első két évszázad során mintegy százezerre becsülhető azok száma, akiket Krisztusba vetett hitükért megöltek,  de sok történeti adat elveszett. Az első két apostoli vikariátus fölállítása 1659-ben történt.

Az a 117 szent, akiknek emléknapját november 24-én ünnepli a római kalendárium, 1625 és 1886 között szenvedett vértanúhalált Vietnam három királyságában: Tonkinban, Annamban és Kokinkínában. A 117 között 96 volt vietnami és 21 külföldi misszionárius. A vietnamiak közül 37 pap és 59 világi keresztény volt, egyikük hatgyermekes asszony. A hittérítő vértanúk közül 11 spanyol volt, 6 püspök és 5 pap, mindnyájan dominikánusok; 10 pedig francia, 2 püspök és 8 pap, a Külföldi Missziók Társulatából.  76 vértanút lefejeztek, 21-et megfojtottak, 6-ot élve megégettek, 5-öt megcsonkítottak, 9 pedig a börtönben halt meg az elszenvedett kínzások következtében. A legkorábbi vértanúk, akikről alapos dokumentáció áll rendelkezésre, Francisco Gil de Federich és Alonso Lenziana spanyol dominikánusok voltak, akik 1580 táján jöttek az országba. Gil kilenc éven keresztül gyümölcsöző apostolkodást irányított a börtönből, míg Lenziana, tizenhárom éven át állandó menekülésben, titokban hűségesen szolgálta a benszülött hívőket. Az első indokínai benszülött vértanú Vincent Liem lett.

A tizenkilencedik század első két évtizedében a kereszténység nagy előrehaladást tett, de ezt drámai módon szakította meg Minh-Mang (1820-40) és Tu Dúc (1847-83) annami császárok üldözése. 1832-től minden külföldi misszionárius ki volt tiltva az országból, a vietnami keresztényeket pedig arra akarták kényszeríteni, hogy megtapossák a feszületet. A templomokat lerombolták, a keresztény tanítást betiltották. Sokan szenvedtek halált vagy borzalmas kegyetlenségeket. A spanyol dominikánus püspököt,  a 76 éves Inigo Delgadót ketrecbe zárták nyilvános kigúnyolás céljából, ahol az éhség és szomjúság ölte meg, mielőtt lefejezhették volna. A francia Joseph Marchand testéről vörösen izzó fogókkal tépték le a húst,  Jean-Charles Cornayt ketrecekben való tartás után darabokra vagdalták, fejét három napra közszemlére tették, majd a folyóba vetették.

Dung-Lac András, akinek nevét a római naptár mint a 117 vértanú reprezentánsáét említi, benszülött vietnami egyházmegyés pap volt. Eredeti neve Dung An Trân. 1795 körül született pogány szülőktől az észak-vietnami Bac-Ninhben. Tizenkét éves korában költözött családja Hanoiba, hogy munkát találjanak. Ott találkozott egy katekistával, tőle kapott szállást és élelmet, majd keresztény tanítást három éven keresztül; Vinh-Triben keresztelték meg, ekkor kapta az András nevet. Megtanulta a kínai és a latin nyelvet, majd ő is katekista lett. Alkalmasnak találták a teológiai tanulmányokra, és 1823. március 15-én pappá szentelték. Plébános lett Ke-Dâmban, ahol fáradhatatlanul prédikált. Sokat böjtölt, szigorú életet élt, példájára sokan megkeresztelkedtek. 1835-ben, Minh Mang, a 'vietnami Nero' alatt bebörtönözték,  de gyülekezete pénzzel kiváltotta a fogságból. Elváltoztatott néven (Dung helyett Lac) rejtőzködött az üldözés elől, de 1839. november 10-én ismét letartóztatták, együtt Peter Thivel, egy másik vietnami pappal, akit gyónás céljából keresett föl. Másodszor is sikerült mindkettőjüket pénzzel kiváltani. Azonban hamarosan újból börtönbe kerültek. Mindkettőkjüket Hanoiba vitték és borzalmasan megkínozták. 1839. december 21-én fejezték le a két papot. Andrást már 1900. május 27-én boldoggá avatták.

Részlet Le-BaoTinh Pál leveléből, amelyet a börtönből intézett a papnövendékekhez 1843-ban: 'Mindeme gyötrelmek közepette, amelyek másokat rémíteni szoktak, Isten kegyelméből öröm és vidámság tölt el, mert nem egyedül vagyok, hanem Krisztussal. Mesterünk maga viseli a kereszt teljes súlyát, reám csupán a legkisebb és utolsó részét helyezi. Nem puszta szemlélője küzdelmemnek, hanem ő vívja a harcot. Ő a győztes.'

A későbbi vértanúk közül a leghíresebb Théophane Venard, aki 1852-ben lett pap, és 1854-ben, súlyos üldözések idején ment ki Tonkinba. 1856-ban kiűzték Nam-Dinh-ből, mire Hanoiba ment, de hamarosan ott is bújkálnia kellett. Végül elfogták, bambuszketrecbe zárták, majd 1851-ben lefejezték hitéért. Levelei és életpéldája inspirálták Lisieux-i Szent Terézt, hogy jelentkezzék a hanoi Kármelbe, bár betegsége meggátolta, hogy tényleg oda kerüljön.

A keresztényeket megjelölték arcukon a ta dao (hamis vallás) szavakkal; a férjeket elszakították feleségüktől, a gyermekeket szüleiktől; a keresztény falvakat lerombolták, a keresztények tulajdonát szétosztották. Agnes Thanh Thi Le, 6 gyermek anyja, azért szenvedett vértanúhalált, mert leveleket vitt ki a hitvallóktól a börtönből.

1862-ben egy Franciaország és Amman közötti szerződés garantálta a vallásszabadságot. Ezzel kezdtek megszűnni az üldözések, amelyek számos vonása a régi római keresztényüldözéseket idézi.

A 117 vértanú boldoggáavatása négy csoportban történt: XIII. Leó által 1900. május 27-én,  X. Piusz által 1906. május 20-án és 1909. május 2-án, végül XII. Piusz által 1951. április 29-én. Szenttéavatásukat II. János Pál végezte 1988. június 19-én Rómában.

A szenttéavatáson nem volt jelen delegáció a kommunista Vietnamból. Azonban nyolcezer vietnami emigráns vett részt rajta, képviselve katolikus honfitársaikat, akik nem hagyhatták el az országot. Ezenkívül ott voltak a zarándokok Spanyolországból, Franciaországból és a Fülöp-szigetekről, amely országok 300 éven keresztül misszionálták Vietnamot.

Forrás ~ Internet

 

SZENT KOLUMBÁN APÁT

Szent Kolumbán apát ~ november 23.   

Szent Kolumbán 543 körül született Írországban. Az egyházi és világi tudományokban is jártas volt.

Szerzetes lett Ulsterben Bangor híres kolostorában. Tizenkét társával 590 körül evangéliumot és bűnbánatot hirdetett Angliában, majd Galliába (a mai Franciaország) Bretagneba utazva térített., innen a Rajna völgyébe ment, majd Lombardiába. Mindenfelé monostorokat alapított, melyeket kemény kézzel, igen szigorú Regulával vezetett. Szókimondása miatt száműzték, Itáliában ekkor a bobbiói kolostort alapította, ennek apátjaként halt meg, 615. november 23-án.

Példája: Mutass példát, élj bűntelenül, légy következetes.

Forrás ~ Internet

 

 KRISZTUS A MINDENSÉG KIRÁLYA, FŐÜNNEP  

Krisztus Király ünnepe ~ november 23.

 
Az ünnep tárgya: Krisztus örök főpapsága, és mindenség fölötti királysága. A jelenleg tapasztalható és az emberiséget sújtó sok nyomorúság végső oka a népek elfordulása Krisztustól. Krisztusnak uralkodnia kell az emberiség értelmén, akaratán és szívén. Hatalma hármas: törvényhozó, ítélő és végrehajtó.

Az Egyház ezen a napon minden templomban a kitett Oltáriszentség előtt elimádkozza a Jézus Szíve litániát. Ezzel az ájtatosság résztvevői a szokásos feltételek mellett teljes búcsút nyerhetnek.

1925-ben rendelte el az ünnepet XI. Piusz pápa, a Nikaiai Egyetemes Zsinat 1600 éves jubileuma alkalmából. Az Egyház a zsinaton kiemelte annak idején Jézus valóságos emberségét is az istensége mellett. Istenember. Uralom illeti meg tehát Jézust a teremtett világ és az emberi társadalom felett. Az evangéliumokban királyként szerepel Krisztus (Lk 1, 32-33; Jn 18, 33-37)

Az utolsó évközi vasárnapon ünnepeljük, advent első vasárnapja előtt.

Fontos! Krisztus parancsait feltétlen teljesítsd!

Forrás ~ Internet

SZENT KELEMEN PÁPA

I. Szent Kelemen pápa pápa és vértanú ~ november 23.   

A Kolosszeum közelében van egy kis templom, a 4. század táján épült Kelemen tiszteletére. Régészek tárták fel, a múlt század közepén, falain legendás történetek freskói található a szentünk csodás életéből. A hagyomány szerint ez a templom Kelemen háza fölé épült, afölé a ház fölé, amelyben ősi kápolna volt az első keresztények titkos istentiszteleteire. Szent Jeromos Rómában járva 392-ben járt benne. 417-ben itt tartottak zsinatot. Nagy Szent Gergely pápa prédikált benne. Ciril és Metód ide hozták el Szent Kelemen ereklyéit, Cirilt is ide temették, amikor Rómában meghalt. A mult század közepén javítás közben ezt a becses emléket ismét megtalálták, feltárták.

Valószínüleg zsidókeresztény volt. Kelemen személyesen ismerte Szent Pétert és Szent Pált, erről Szent Iréneusz püspök tudósít. Pálnak Macedóniában munkatársa is volt (Fil 4, 3), állítják egyesek. Tertulliánusz a 2. és 3. század fordulóján úgy tudja, hogy maga Péter apostol szentelte fel Kelement. Rómában Péternek harmadik utóda volt (92-101). Levelet írt a Korintusiaknak (93 és 97 között): a békét és egyetértést kívánta erősíteni. Levele az egyik legdrágább ókeresztény irodalmi emlékünk.

Krími száműzetéséről csak legendája tudósít. Ezt mutatja be az említett római templomának egyik ősrégi képe. Kelement a Fekete tengerben található Gallipoli félszigetre (Kerzonézusba) száműzték, rabmunkát végzett az ottani márványbányában. Vizük nem volt, csak távolról hordtak nekik valamennyit. Kelemen egy bővizű forrást fakasztott nekik. Az eredmény tömeges megtérés volt, mire heves üldözést rendeltek el a keresztények ellen. Kelement vasmacskával a nyakában a tengerbe vetették, hogy még holttestét se tisztelhessék a keresztények. A hívek imájára a tenger elhúzódott, és napfényre került egy márvány mauzóleum, a vértanú pápa holttestével. Ettől kezdve a tenger minden évben, a szent halála napján visszahúzódott, hogy hívei leróhassák kegyeletüket. Így szól a legenda….

Nagy valószínűséggel 101-ben (esetleg 97-ben) szenvedett vértanúságot

Példája: Teremts a környezetedben békét és egyetértést!

Forrás ~ Internet

SZENT CECÍLIA SZŰZ ÉS VÉRTANÚ

 

 Szent Cecília szűz és vértanú ünnepe ~ november 22.

Cecília Krisztus szeretetéért áldozta életét. Szeretnénk mi is odaadni életünket Krisztus szolgálatára, arra a tanúságtételre, amely Isten szeretetét megmutatja a világban.

Előkelő nemesi családba született, de már igen kis gyermekként megismerkedett a kereszténységgel, tudatosan kerülte a pogány világot. Szüzességet fogadott, vagyis Jézussal jegyezte el magát, ezenkívül keményen sanyargatta a testét. Az egyházban előénekes és előimádkozó volt. Szülei azonban - a hagyományok szerint a lány megkérdezése nélkül - családi érdekből eljegyezték egy pogány fiatalemberrel, Valériánnal.

Csak a nászéjszakán tudta az ifjúnak elmondani nagy titkát és fogadalmát. Valérián nagyon jólelkű volt, kíváncsi lett erre a titokzatos Jegyesre. Még a keresztséget is vállalta. Megkereste az Alexander Severus keresztényüldözése miatt éppen rejtőzködő Orbán pápát, aki nyomban megkeresztelte Valériánt. Boldog öröm szállja meg az ifjút, hiszen most már megvilágosodott előtte a nagy titok. Hazatérve angyal jelenését látta, aki koszorút adott kettejüknek; liliomból és vérvörös rózsából fonva. A koszorú illatát csodálkozva érezte Valériánnak Tibor nevű öccse, aki éppen gratulálni érkezett, de a virágokat nem láthatta; azt ugyanis csak a keresztények láthatják, magyarázták meg neki Cecíliáék. Tibor is megkeresztelkedett.

Megtudta a két ifjú megtérését Róma prefektusa. Egy tisztjével elfogatta őket. A két fiatalember hite azonban olyan csodálatos volt, hogy a tiszt, Maximus is megtért családostól és megkeresztelkedett. Másnap a tiszt is vértanúhalált halt, együtt Valériánnal és Tiborral. A prefektus Cecíliát is elfogatta, de a pogány katonák is megtértek, megkeresztelkedtek a szűz beszéde hatására.

A sok csodás megtérést már megelégelte a prefektus, Cecíliát ki akarta gyorsan végezni. Először egy fürdő forró gőzével végeztette volna ki, de a tűz kialudt. Ezután lefejezésre ítélte, de három csapás sem tudott végezni a lánnyal. Halálosan megsebesítve maradt a vesztőhelyen, még három napig élt. 230. november 22-én hunyt el, testét először a Calistus katakombába temették, majd a 4. században templomot építettek a tiszteletére a Ceciliusz-ház helyén, vagyis ahol korábban Valérián és Cecília háza állt, és oda vitték át koporsóját. 1559-ben felnyitották sírját, és testét teljesen épen találták. Szobrát ekkor készítette el Stefano Maderna. Az élethű szobor ma is ott látható üveg szarkofágban a szent templomában, olyan, mintha csak aludna. A templom alatt pedig látható a család ősi házának maradványa.

Szent Cecília tiszteletére Rómában már a IV. században bazilikát építettek. Ez bizonyítja, hogy jelentős szentje volt a keresztény ókor Egyházának. Kultusza mindenfelé elterjedt vértanúságának története révén. Ez úgy mutatja be őt, mint a keresztény nő eszményi példaképét, aki a szüzességet választotta, és Krisztus szeretetéért vértanúságot szenvedett. A tiszteletére épült bazilika egyik felszentelési évfordulóján fogták el a szentélyben Vigiliusz pápát 545. november 22-én. Cecília az egyházi ének és zene védőszentje.

Istenünk, ki ezen a napon megörvendeztetsz minket Szent Cecília szűz vértanúd ünnepével, kérünk, segíts, hogy akit áhítattal tisztelünk, annak szent élete példáját kövessük!

Forrás ~  Internet

A BOLDOGSÁGOS SZŰZ MÁRIA BEMUTATÁSA A TEMPLOMBAN   

Szűz Mária bemutatása a templomban ~ november 21.

A katolikus egyház megkülönböztetett tisztelettel tekint Szűz Máriára, Isten anyjára. Ez a tisztelet megmutatkozik abban is, hogy az Egyház ünnepei sorába iktatta Mária életének minden jelentősebb állomását. Mária életének eseményeihez különböző főünnepek, ünnepek, emléknapok kapcsolódnak.

A Boldogságos Szűz bemutatásának ünnepe, a jeruzsálemi Mária templom felszentelésének évfordulója. Az Érdy-kódexben 'Asszonyunk Máriának templomban jelentése' az év utolsó előtti Mária ünnepe, liturgikus nevén 'praesentatio Beatae Mariae Virginis'.

A Szent Szűz életéről a Szentírásból nagyon keveset olvashatunk. Joachim és Anna házasságából hosszú ideig nem született gyermek. Anna asszony fogadalmat tett, hogy születendő gyermekét az Úrnak fogja szentelni. Egy apokrif iratban, a Jakab ősevangéliumban hallunk arról, hogy Máriát három éves korában a templomba vitték, és ott élt nyolc évig. Josephus Flavius zsidó történetíró szerint ez a templomi szolgálat egyben szüzességi fogadalmat is jelentett. A gyermek Mária a Szentlélek indítására Istennek ajánlotta magát, akinek kegyelme eltöltötte őt, szeplőtelen fogantatása pillanatától kezdve.

I. Jusztinianosz császár a Szűzanya születésének feltételezett helyén templomot építtetett az ószövetségi templom közelében. Ezt az Új Mária-templomot, a bemutatás templomát 543. november 21-én szentelték fel Jeruzsálemben. A templomot ugyan lerombolta a történelem vihara, az emléknap fennmaradt. Konstantinápolyban a VIII. századtól ünneplik. A Pray-kódex már 1200 táján ismeri az ünnepet, ugyanakkor Itáliában csak 1371 táján tűnt fel. XI. Gergely pápa az avignoni udvarban vezette be a XIV. században. 1585-ben V. Sixtus pápa az egész római Egyház számára előírta. Ez az ünnep a bencés obláták főünnepe, mivel Mária is obláta, vagyis Istennek ajánlott lett.

A magyar Mária-kultusz részeként a nyugati kereszténységet megelőzve már a XII. század vége óta ünnepeljük e napot, mert III. Béla királyunk Bizáncban nevelkedett és onnan magával hozta a Boldogságos Szűz bemutatásának ünneplését.

Forrás ~ Internet

  ÁRPÁDHÁZI SZENT ERZSÉBET

Árpádházi Szent Erzsébet ünnepe ~ november 19.

1207-ben valószínüleg Sárospatakon született. Édesapja II. Endre magyar király, édesanyja pedig az andechs-meráni családból származó Gertrúd volt. Szüleitől, környezetétől nagyon sok vallásos indíttatást kapott, de ő magában is nagyon kiskora óta megvolt az imára és a szeretetszolgálatra való hajlam. Játék közben is be-be ugrott a templomba picit imádkozni. Szívesen ajándékozta dolgait szegényebb társainak, korán kezdett koldusoknak alamizsnát osztogatni. Nem csak a saját szájától megvont falatokat adta oda, hanem a konyháról szerzett ennivalókat is vitte a szegényeknek.
Négyéves korában Wartburg várába került, mert Hermann türingiai tartományi gróf Hermann nevű fiával jegyezték el, ott kellett nevelkednie. Nehezére esett a szeretteitől való elszakadás is, a vár állandóan nyüzsgő vendégzsivaja is idegen volt számára, de még inkább az az ellenszenv esett nehezére, amivel új környezetében a legtöbben fogadták. Hatéves volt, amikor édesanyja meghalt, ettől kezdve szinte csak az ima volt egyetlen vigasztalódása.
Később Hermann gróf és felesége mindent megpróbált, hogy védelmezze és segítse jövendő menyüket, hogy kellemessé tegyék életét. Aztán hirtelen meghalt a kijelölt vőlegény és ez megint csak lehetetlenné tette Erzsébet életét. Az idős gróf ekkor azt javasolta, legyen második fiának, Lajosnak a menyasszonya. Ennek Erzsébet is örült, mert Lajos már korábban is figyelmes volt iránta, kölcsönösen vonzódtak egymás iránt. Az udvar intrikái ellen Lajos nagy határozottsággal vette védelmébe szeretett menyasszonyát, és 1221-ben gyönyörű esküvőn házasságot kötöttek.
Csodálatosan boldog évek következtek, mintaszerű harmóniában éltek. Lajos teljesen partner volt Erzsébet vallásosságában, kölcsönösen segítették egymás életszentségét. Erzsébet igen sokat imádkozott, böjtölt, sőt vezekelt. A házassága lehetővé tette, hogy most már teljes energiával segíthesse a szegényeket, betegeket, nyomorékokat. Menhelyet állított fel, maga is ápolta a nyomorultakat, elesetteket.
1227-ben férje egy keresztes hadjáratra indult, de útközben járványban hirtelen meghalt. Erzsébet a fájdalomtól csaknem eszét vesztette. A gyász fájdalmát a sógorainak üldözése még fokozta, de most már ő sem bírta elviselni ezt a számára oly idegen világot. Az élettörténetét ettől kezdve a legendák fátylán keresztül ismerjük. Tudni kell azonban, hogy életét Erzsébet ettől kezdve tudatosan is alakította. Törekedett a mindent meghaladó önfeláldozás és szolgálat megvalósítására. Ez a helyzete ellentétes a kitaszított özvegynek a mártírsorsával. Pedig az igazság ez. IX. Gergely pápa személyesen rendelte Erzsébet gondoskodójává azt a Marburgi Konrád mestert, aki már Lajos életében is lelki vezetője volt Erzsébetnek.
Konrád mester segítette Erzsébetet az életszentségi hajlamának kibontakozásában. Kérlelhetetlenül szigorú volt. Kegyetlenül büntetett, a természeti hajlandóságokat igyekezett elfojtani. Erzsébet jó tanítvány volt, semmi sem zavarta meg vídámságát. Lelki szárnyalását viszont csak nehezen lehetett féken tartani.
Három piciny gyermekével megpróbált Eisenachba menekülni, de ott nem fogadták be őket. Egy ólban kellett nyomorognia, gyermekeit is elvették tőle, dolgoznia kellett. Mindez a szenvedés azonban csak közelebb vitte őt Isten szeretetéhez.
Férje barátainak a nyomására visszafogadták később Wartburgba. Ő azonban nem érezte ott jól magát, 1228-ban elvonult Marburgba, és ott ferences harmadrendi lett. Sokat imádkozott, alamizsnálkodott, böjtölt. Élete utolsó napjait gyermeki derü sugározta be. Mindenét elajándékozta és társnőit vígasztalta.
1231. november 17-én súlyos betegség után, és boldog belenyugvással halt meg. Halála után négy évvel, 1235. május 26-án IX. Gergely pápa már szentté avatta, édesapja még megélte lánya szentté avatását.
 Példája: Jóban rosszban légy szentéletű!

'Irgalmas Istenünk, kérünk, világosítsd meg híveid szívét, és Szent Erzsébet közbenjárására segíts minket, hogy a világ által fölkínált jólétet megvessük, és mindig égi vigasztalásodnak örvendjünk!'

Forrás ~ Internet

A SZENT PÉTER- ÉS SZENT PÁL-BAZILIKÁK FELSZENTELÉSÉNEK ÉVFORDULÓJA

A Szent Péter és Szent Pál bazilikák felszentelésének évfordulója ~ november 18.

A templom Istennek szentelt hely. A templom felszentelésében a templom névadó szentjét tiszteljük, akinek védelme alá helyezi magát a templomban összejövő Isten-népe. Ma éppen ezért a két fő apostolt, Pétert és Pált tiszteljük, és kérjük, közbenjárásukkal segítsenek bennünket.

Már a XII. századtól november 18-án ünnepelték Szent Péternek a vatikáni, Szent Pálnak az ostiai úton lévő bazilikáinak felszentelési ünnepét. Már a IV. században Szilveszter és Sziriciusz pápák megünnepelték a két bazilika felszentelését. Az újjáépített Szent Péter bazilikát 1626. november 18-án szentelték fel - a Szent Pál bazilikát 1854. december 10-én.

Ma tehát a két főapostolt ünnepeljük. Imádságos megemlékezéssel szállunk lélekben a vatikáni dombokhoz, ahol a hatalmas bazilika hirdeti Krisztus földi helytartójának, Szent Péternek vértanúságát, és az ostiai út harmadik mérföldkövénél a Nemzetek Apostolának, Szent Pálnak fővételét.

A két bazilika a kőfaragás művészetével maradandóan hirdeti, hogy a két főapostol a legnagyobb méltóságra jutott, életükkel dicsőítették meg Istent.

Erről beszél a szentmise Kezdőéneke:

    'Fejedelemmé tetted őket az egész földön,

    ezért minden nemzedék megemlékezik Rólad,

    és dicsérnek Téged a népek mindörökkön-örökké.'

Forrás ~ Internet 

NAGY SZENT GERTRÚD

 Nagy Szent Gertrúd emléknapja ~ november 17.

NAGY SZENT GERTRUD 1256. január 6-án, Vízkeresztkor született Eislebenben (Türingia). Már ötévesen a helftai, ciszterci apácákkal benépesített, de bencés szellemben élő kolostorba került, ahol két másik szentéletű apácával sokat tanultak együtt. Huszonöt éven keresztül élte a szerzetes-mindennapokat, a tökéletesedés felé vezető szokásos életet. Sokat tanult, a latinban kiváló lett.

1281-ben volt az első misztikus látomása: Krisztus barátságába fogadta. Ettől az időtől kezdve mindig vele maradt: jelen volt lelki olvasmányaiban, tanulmányaiban, a liturgiában, de főkép az Oltáriszentségben és Krisztus Szent szívében. Kezdett könyveket összeállítani a testvérek számára, tanította őket a lélektisztításnak és Isten-szeretésnek tudományára. Ezek a könyvek sajnos számunkra elvesztek.

Évekig titka volt Isten közelsége, 1289-ben parancsot kapott Istentől, hogy írja le lelki életének útjait és kegyelmeit. Először vonakodott, majd leírta egy részét. 1300-1301-ben folytatta, de gyengesége miatt már csak diktálni tudta. Így született meg 'Az isteni kegyes szeretet követe' (Legatus divinae pietatis) című könyve. Ez elragadó erővel hirdeti küldőjének, az emberszerető kegyes Jézusnak üdvözítő, kegyelemadó, éltető nagy erejét.

A középkori misztika egyik legnagyobb alakja volt, sok könyvet írt, a Jézus Szíve tisztelet előhírnöke.

Meghalt 1302. november 17-én. Neki köszönhetjük, hogy elsőnek nyitott utat az áhítat számára Jézus Szívéhez; hogy első és leghatásosabb mestere volt az Oltáriszentségben rejtőző Krisztus állandó és bensőséges imádásának; hogy a katolikus igazságnak megfelelő helyes érzékkel elsőnek mutatta meg a szűzies lélek és az Úr Krisztus meghitt és tiszta jegyesi viszonyát.

Fontold meg:
Jézus életét adta érted, annyira szeretet.
Szentséges Szíve megérdemli a tiszteletedet!
Első péntekeken áldozzál Szent Szíve tiszteletére.

'Istenünk, ki Szent Gertrúd szüzet boldoggá tetted azzal, hogy szívében hajlékot készítettél magadnak, kérünk, az ő közbenjárására világosítsd meg irgalmasan szívünk sötétségét, hogy örömmel tapasztalhassuk: jelen vagy és munkálkodsz bennünk!'

Forrás ~ Internet

 

SKÓCIAI SZENT MARGIT

Skóciai Szent Margit ~ november 16.

 

 SKÓCIAI SZENT MARGIT Szent István királyunk unokája volt. Édesapja a hazánkban emigrációban élő angol Eduárd herceg, édesanyja pedig Ágota, Szent István lánya volt. Margit Mecseknádasd mellett született1046 körül.

Visszatérve Angliába, belső viszályok és a normann támadások miatt megint menekülniük kellett, és egy tengeri vihar juttatta őket Skóciába, ahol menedéket nyertek.

III. Malcolm skót király felesége lett Margit, 1070-ben skót királynévá koronázták, nyolc gyermekük született.

Jósága közismert volt, szorgalmazta a húsvéti szentáldozást, megszüntette Skócia pogány hagyományait, férjének hirtelen fellobbanó haragját is megszelídítette

Edinburgban halt meg 1093. november 16-án.

Példája: Légy jóságos, minden helyzetben legyél kiváló!

'Istenünk, ki Szent Margitot arra választottad, hogy különös szeretettel szeresse a szegényeket, kérünk, segíts, hogy közbenjárására és példáját követve mi is megmutathassuk felebarátainknak, mennyire jó vagy! '

Forrás ~ Internet

 

 NAGY SZENT ALBERT

Nagy Szent Albert püspök és egyháztanító ~ november 15.

 NAGY SZENT ALBERT 1200 körül, esetleg 1193-ban Németországban született lovagi családból, Lauingenben (a Duna mellett, Augsburg közelében). Erős, de igen okos ember volt, a család lovagi pályára szánta. Apját elkísérte a háborúkba is, ám míg atyja Lombardiában harcolt, ő Pádovában egyetemre és templomokba járt.

A domonkos rendbe lépett 1223-ban a család minden ellenkezése ellenére, és itt nagyon sokat tanult a különböző egyetemeken. Párizsban is tanult és tanított, tanára volt Aquinói Szent Tamásnak. Tudása miatt a Kölni egyetem megalapításával bízták meg. Igen sok művet írt, a szent tudományban is, de a természettudományban is, sokat imádkozott, több helyen kitűnő eredménnyel tanított, prédikált, gyóntatott, soha nem pihent.

Megválasztották 1254-ben a német domonkosok rendtartományának főnökévé. Feladatát pontosan és következetesen látta el. Közben II. Sándor pápa Rómába hívta, a kolduló rendeket ért vádak kivédésére. Sikeresen látta el feladatát. Ő volt az első 'magister sacri palatii', aki a pápa és a bíborosok előtt tanított.

Hároméves tartományfőnöki megbízatása lejártával, 1260-ban, akarata ellenére regensburgi püspökké nevezték ki. Sokat tett a népek és városok közti békéért. Lemondva később püspöki rangjáról, remélte, hogy most már jámbor szerzetes lehet, de 1263-64-ben megbízták keresztes sereg szervezésével. Végül mégis visszatérhetett cellájába. Kölnben ismét taníthatott, prédikált, gyóntatott. 1273-ban a lyoni zsinatra utazott, ott bemutatta Habsburg Rudolfot, az újonnan megválasztott német királyt, mint az igazságos ügy harcosát, a rend emberét. X. Gergely pápa jóvá is hagyta a választást. Ezzel Albert Európa egységét mentette meg. 1277-ben gyorsan Párizsba utazott, mert Aquinói Tamást, a három éve elhunyt volt tanítványát támadták, és 84 évesen fényesen megvédte az egyetem színe előtt.

Élete utolsó szakaszában Isten újabb kemény próbának vetette alá: két évvel halála előtt teljesen elvesztette emlékező tehetségét. Alázattal fogadta a megpróbáltatást. Gyermeki szeretettel imádkozott, böjtölt. Kölnben halt meg 1280. november 15-én, ott temették el az általa épített dominikánus templomban. A 19. század elején ezt a templomot lerombolták, azóta a szomszédos Szent András-templomban nyugszik. 1931. december 16-án XI. Piusz pápa egyháztanítónak jelentette ki.

Példája:
Sokat tanulj és légy végtelenül szorgalmas.
Tudj egészen nagy áldozatot hozni, ha kell.

'Istenünk, ki Nagy Szent Albertet arra választottad, hogy a tudományt összhangba hozza a hittel, kérünk, segíts minket, hogy hűségesek maradjunk az ő tanításához, és a tudományok fejlődésével egyre mélyebben megismerjünk és megszeressünk téged!'

Forrás ~ Internet

LITÁNIA A MAGYAR SZENTEK TISZTELETÉRE

Uram, irgalmazz nekünk!  
Uram, irgalmazz nekünk!

Krisztus, kegyelmezz nekünk!  
Krisztus, kegyelmezz nekünk!

Uram, irgalmazz nekünk!  
Uram, irgalmazz nekünk!

Krisztus, hallgass minket!  
Krisztus, hallgass minket!

Krisztus, hallgass meg minket!  
Krisztus, hallgass meg minket!

Mennyei Atyaisten - Irgalmazz nekünk!
Megváltó Fiúisten - Irgalmazz nekünk!
Szentlélek Úristen  - Irgalmazz nekünk!
Szentháromság egy Isten - Irgalmazz nekünk!

Szentséges Szűz Mária  - Könyörögj érettünk!
Magyarok Nagyasszonya  - Könyörögj érettünk!
Szent István király - Könyörögj érettünk!
Boldog Gizella királyné - Könyörögj érettünk!
Szent Imre herceg  - Könyörögj érettünk!
Szent László király - Könyörögj érettünk!
Árpád-házi Szent Margit - Könyörögj érettünk!
Árpád-házi Szent Kinga - Könyörögj érettünk!
Árpád-házi Boldog Jolán  - Könyörögj érettünk!
Árpád-házi Szent Erzsébet - Könyörögj érettünk!
Prágai Szent Ágnes - Könyörögj érettünk!
Skóciai Szent Margit  - Könyörögj érettünk!
Az Árpád-ház minden szentjei - Könyörögjetek érettünk!

Szent Adalbert - Könyörögj érettünk!
Szent Gellért - Könyörögj érettünk!
Szent Márton - Könyörögj érettünk!
Kapisztrán Szent János - Könyörögj érettünk!
Szent Márk, István és Menyhért kassai vértanúk -
Könyörögjetek érettünk!
Boldog Apor Vilmos - Könyörögj érettünk!
Boldog Romzsa Tódor - Könyörögj érettünk!
Boldog Batthyány-Strattmann László - Könyörögj érettünk!
Magyar szentek - Könyörögjetek érettünk!
Istennek minden szentjei  - Könyörögjetek érettünk!

Légy irgalmas!  - Ments meg, Uram, minket!
Minden gonosztól  - Ments meg, Uram, minket!
Minden bűntől  - Ments meg, Uram, minket!
Az ördög cselvetéseitől - Ments meg, Uram, minket!
Haragtól, gyűlölségtől, és minden gonosz akarattól  -
Ments meg, Uram, minket!
Az örök haláltól - Ments meg, Uram, minket!
Megtestesülésed által - Ments meg, Uram, minket!
Születésed által - Ments meg, Uram, minket!
Keresztséged és szent böjtölésed által - Ments meg, Uram, minket!
Kínszenvedésed és halálod által - Ments meg, Uram, minket!
Szentséges föltámadásod által - Ments meg, Uram, minket!
Csodálatos mennybemeneteled által - Ments meg, Uram, minket!
A Szentlélek kiáradása által - Ments meg, Uram, minket!
Dicsőséges eljöveteled által - Ments meg, Uram, minket!

Hogy nekünk kegyelmezz  
- Kérünk Téged, hallgass meg minket!
Hogy minket igaz bűnbánatra vezérelj  
- Kérünk Téged, hallgass meg minket!
Hogy minket szent szolgálatodban megőrizz és megtarts 
- Kérünk Téged, hallgass meg minket!
Hogy minden jótevőnknek örökkévaló javaidat megadd  
- Kérünk Téged, hallgass meg minket!
Hogy a földnek bő gyümölcsét megadd és megtartsd  
- Kérünk Téged, hallgass meg minket!
Hogy az Anyaszentegyházat kormányozd és megerősítsd  
- Kérünk Téged, hallgass meg minket!
Hogy a római pápát és az egész papi rendet a szent vallásban megtartsd
- Kérünk Téged, hallgass meg minket!
Hogy az egész kereszténységnek egységet adj  
- Kérünk Téged, hallgass meg minket!
Hogy minden embert az evangélium világosságára elvezess  
- Kérünk Téged, hallgass meg minket!

Krisztus, hallgass minket!  - Krisztus, hallgass minket!
Krisztus, hallgass meg minket!  - Krisztus, hallgass meg minket!

Könyörögjünk!

Istenünk! Te látod, hogy gyengeségünk mennyire megbénít bennünket. Szentjeid példájával kelts bennünk új erőt, hogy a Tőled nyert szeretettel szolgálhassuk környezetünket, hazánkat. Krisztus,
a mi Urunk áltat. Amen.

Forrás ~ Internet

 

 A MAGYAR SZENTEK EMLÉKNAPJA ~ NOVEMBER 13.

A mai nap a Mindenszentek ünnepéhez kötődik., Magyar népünk szentjeit, boldogjait köszöntjük. Keressük a köztünk élő szenteket, korunk példaképeit, hogy megerősödve Isten szeretetében, mi is példaképekké válhassunk környezetünkben.

A hit és a keresztség Krisztus Titokzatos Testébe olt minket.
A Krisztushoz tartozás szentté teszi az embert. Az apostolok korától kezdve hazánk földjén keresztények sokasága tett tanúbizonyságot Jézus Krisztusról, az Isten Fiáról. Miután pedig a magyarság talált itt hazát, Árpád háza szenteket és példát adott népünknek.

Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint éppen az Árpádházi királyi család. Szent István királyunk magvetése csodálatos termékenységgel hozott gyümölcsöt, mert történelmünk elmúlt századait mindig beragyogták nemzetünk szentjei.

A Pilis-Bakony és Mecsek erdő-rengetegei megteltek remetékkel, kolostoraink szentéletű szerzetesekkel. Népünk fiai közül többen vértanúk lettek, és így joggal mondható, hogy Országunk a szentek országa, földünk szentektől megszentelt föld.

Az Anyaszentegyház bennünket is ösztönözni akar, hogy példájukat kövessük, a nyomukba lépjünk, és a megszentelő kegyelmet hűségesen őrizve a szentek sorába lépjünk.

Nemzetünk szentjeire emlékezve ujjongva mondjuk a szentmise Kezdőénekében:

Örvendezzünk mindnyájan az Úrban,
üljük meg hazánk és népünk szentjeinek ünnepét:
ezt ünneplik örvendezve az angyalok,
és dicsőítik az Isten Fiát.

Forrás ~ Internet

 

POLOCKI SZENT JOZAFÁT

Szent Jozafát püspök és vértanú ~ november 12.   

 

SZENT JOZAFÁT Ukrajnában, Vladimirban (Volhínia) született 1580-ban, szülei ortodoxok voltak. Apja Kuncevi( Gavril, anyja Marina volt. Őt János névre keresztelték. Kereskedősegéd lett iskolái elvégzése után. 1596-ban az ortodox püspökök jó része visszatért a római egyházhoz, ekkor János is visszatért a (görög) katolikus hitre.

1604-ben a vilnai ortodox Szentháromság-kolostorba lépett a kievi katolikus metropolita engedélyével, bazilita szerzetes lett. Ekkor kapta a Jozafát szerzetesi nevet. Nemsokára pappá szentelték, majd 1613-ban Bitinben házfőnök, 1614-ben ismét Vilnában archimandrita lett. 1618-ban a metropolita mellett koadjutor lett. és hamarosan polocki püspökké, érsekké választották.

Éjjel-nappal olvasott, sokat imádkozott, keményen vezekelt. Fontosnak tartotta a gyakori gyónást, mindenfelé gyóntatott, papjait is biztatta a hívek állandó gyóntatására. Magát méltatlannak és tehetségtelennek tartotta. Oktatta a népet a hittanra, egyszerű katekizmust írt nekik. Több zsinatot tartott egyházmegyéjében.

Harcolt az Egyház egységéért, ortodox ellenfelei a keleti szertartás eltörlésének szándékával, latinosítási törekvéssel és képmutatással eltávolították mellőle hívei nagyrészét. Látta a növekvő feszültséget, a veszedelmet, mégsem menekült, mert kötelességtudatot érzett, hűséges volt a vállalt feladatához és a népéhez. Tudatosan vállalta a vértanú halált. Feldühődött ellenfelei Vitebszkben, a püspöki lakban 1623. november 12-én mészárosbárddal agyonverték.

Boldoggáavatási eljárását VIII. Orbán pápa azonnal megindította, 1643-ban meg is történt a boldoggáavatás.1867-ben IX. Piusz pápa szentté avatta, éppen abban az időszakban, amikor az első vatikáni zsinat előkészületei már a végére jártak. Jozafát tiszteletét XIII. Leó pápa az egész latin egyházra kiterjesztette. Ereklyéi 1916-tól Bécsben voltak, 1949-ben Rómába vitték. VI. Pál pápa 1963. november 25-én Szent Péter és Nagy Szent Vazul érsek sírjai mellett Jozafátnak is sírhelyet készíttetett.

Példája: Keresni kell az igazságot és abban kitartani!

 'Istenünk, ki Szent Jozafát püspököt képessé tetted arra, hogy jó pásztorként életét adja juhaiért, kérünk, áraszd Egyházadra Szentlelkedet, és vértanúd közbenjárására erősíts meg minket, hogy készek legyünk életünket adni testvéreinkért!'

Forrás ~ Internet

 

SZENT MÁRTON PÜSPÖK

Szent Márton püspök emléknapja ~ november 11.

 TOURS-I SZENT MÁRTON Sabariában - a mai Szombathelyen -316 végén, vagy 317 elején született, apja leszerelt császári tiszt volt. Szülei akarata ellenére hittanuló lett, de apja mégis katonának adta.

Egy Galliai - ma Franciaország - őrjáraton találkozott azzal a mezítelen koldussal, akinek félbevágott köpenyét odaadta, és akit később Krisztusként látott meg álmában. 339-ben megkeresztelkedett, de nem tudott leszerelni. 341-ben egy csatában pajzs és sisak nélkül egyedül állt ki, ezzel visszavonulásra késztette az ellenséget. A császár ennek a hősi cselekedetnek a hatására már engedélyezte a leszerelését.

Galliában Szent Hilláriusz püspök közelében remetének állt be, és szerénységből csak a legkisebb egyházi rend fokozatát fogadta el. Álmában intést kapott, hogy az időközben Pávia mellé - Felső-Olaszország -települt szüleit térítse meg. Azonnal elindult, útközben rablókkal találkozott, ő azokat megtérítette. Édesapját ugyan nem sikerült megtérítenie, de édesanyját és még sok pogányt meg tudott téríteni, de ezzel az ariánusok haragját vonta magára. Menekülnie kellett, Milánóból is, visszatért Galliába és kolostort alapított Ligugében.

Híre rohamosan terjedt, tíz év remetéskedés után akarata ellenére, elrabolva Tours püspökévé választották, de itt is remetei szerénységben élt. Templomokat épített, térített, szervezett.

Nyolcvanéves korában váratlanul megrokkant, de továbbra is keményen vezekelt. 397. november 8-án szenderült el.Hamvai Toursban vannak, sírja a leglátogatottabb búcsújáró helyek egyike. Ereklyéi egy része Szombathelyen található.

Példája: Kitartás a jóban - biztos sikert ígér!

'Istenünk, ki Szent Márton püspöknek megadtad, hogy életével is, halálával is megdicsőítsen téged, kérünk, vidd végbe a mi szívünkben is kegyelmed csodáit, hogy sem élet, sem halál el ne szakíthasson minket a te szeretetedtől!'

Forrás ~ Internet