SZENT VENDEL REMETE
A legenda szerint a 7. században élt ír herceg emlékének napja. Titokban
elhagyta a királyi udvart, hogy magányában istennek zavartalanul
szolgálhasson. Először az apostolok sírjához zarándokolt, majd a
Rajna-vidéken remeteként legeltette egy uraság nyáját.
Legendája elmondja, hogy Vendel mindig a legjobb legelőt kereste a juhoknak, és fáradságot nem kímélve járta nyájával a dombokat, szíve pedig szüntelenül remetecellája után vágyott. Ez a vágya oly kedves volt Isten előtt, hogy angyalok jöttek, és nyájával együtt fölemelték és elvitték a cellájához. Csakhogy a cella közelében nem volt víz a juhoknak. Vendel ekkor felfohászkodott, majd a földbe szúrta pásztorbotját, és mindjárt bő forrás fakadt a földből. Gazdája éppen arra lovagolt és kemény szavakkal kérte számon Vendeltől, miért vitte oly messzire a jószágot. Vendel megígérte, hogy a kellő időben nyájával együtt otthon lesz. Amikor a gazda – vágtában hajtva lovát – hazaért, megdöbbenve látta, hogy Vendel már várja, a juhok pedig mind az akolban vannak.
Szent életmódjának a híre elterjedt. A földművesek seregestül jöttek hozzá, hogy beteg barmaikat megáldja. Végül a tholei kolostor apátjának választatották, pappá szentelték. A VII. század elején halt meg. Azon a helyen temették el, ahol remetekunyhója állt. Tisztelete a sírja körül azonnal megkezdődött, és hamarosan kápolnát emeltek, mely a csodák következtében zarándokhellyé vált. A pásztorok védőszentjükként tisztelik. Emléknapja október 20-án van.
Legendája elmondja, hogy Vendel mindig a legjobb legelőt kereste a juhoknak, és fáradságot nem kímélve járta nyájával a dombokat, szíve pedig szüntelenül remetecellája után vágyott. Ez a vágya oly kedves volt Isten előtt, hogy angyalok jöttek, és nyájával együtt fölemelték és elvitték a cellájához. Csakhogy a cella közelében nem volt víz a juhoknak. Vendel ekkor felfohászkodott, majd a földbe szúrta pásztorbotját, és mindjárt bő forrás fakadt a földből. Gazdája éppen arra lovagolt és kemény szavakkal kérte számon Vendeltől, miért vitte oly messzire a jószágot. Vendel megígérte, hogy a kellő időben nyájával együtt otthon lesz. Amikor a gazda – vágtában hajtva lovát – hazaért, megdöbbenve látta, hogy Vendel már várja, a juhok pedig mind az akolban vannak.
Szent életmódjának a híre elterjedt. A földművesek seregestül jöttek hozzá, hogy beteg barmaikat megáldja. Végül a tholei kolostor apátjának választatották, pappá szentelték. A VII. század elején halt meg. Azon a helyen temették el, ahol remetekunyhója állt. Tisztelete a sírja körül azonnal megkezdődött, és hamarosan kápolnát emeltek, mely a csodák következtében zarándokhellyé vált. A pásztorok védőszentjükként tisztelik. Emléknapja október 20-án van.
Forrás ~ Internet
