Oldalak

 
SZENT BONAVENTURA püspök és egyháztanító ~  június 15.

SZENT BONAVENTURA 1218 körül született az etruriai Bagnoregnióban, eredeti nevén mint Fidanza János. Apja orvos volt. Hároméves korában halálos betegségbe esett, édesanyja ekkor Assisi Szent Ferenc közbenjárását kérte. A nem remélt gyógyulás után ragadt rá a 'bon aventura' (= jó szerencse olasz nyelven) név. Anyja ferencesnek nevelte.

Egy évig Orvietoban tanult a ferences főiskolán, de mindjárt utána 1236 és 1242 között Párizsban tanult bölcseletet és hittudományt. 1243-ban ferences szerzetes lett. Tanárrá nevezték ki már 24 éves korában. Rendtársait eredményesen tanította. Rendjét okosan és bölcsen kormányozta, amikor rendfőnökké választották. 1257 és 1274 közt volt rendje vezetője. A bencés-ágostonos eszme és az eredeti ferences regula között Bonaventúra középutat képviselt.

1273-ban albanói bíboros püspökké nevezték ki. Számos hittudományi és bölcseleti művet írt. A 'doctor seraphicus' és 'minden misztikus fejedelme' jelzőkkel szokták említeni. Aquinói Szent Tamás mellett a skolasztikus teológia legnagyobb tudósa volt. A világban Isten nyomait olvasta. Rámutatott, hogy Istent mindenkinek fel kell ismernie.

Lyonban halt meg 1274. július 15-én, a II. lyoni zsinaton. A lyoni Szent Ferenc templomban van eltemetve. 1482-ben avatták szentté, 1588-ban elismerte V. Szixtusz pápa egyházdoktornak, a 'Doctor seraphicus' címet ekkor kapta. Szent Bonaventúra a tükörgyárosok védőszentje.

Példája: Ne csak szüleink jó szándéka vezessen az életbe, tehetségeinket is hasznosítsuk tudatosan!

'Nem akarom elhagyni a kereszten függő Jézust, mert jó ővele lennem. Készítek nála három hajlékot: egyet kezén, egyet lábán és egyet oldalában. Ott szólok majd az ő Szívéhez, és megnyerem tőle, amit kívánok. Ó mi urunk Jézus Krisztus drága sebei! Ha beléjük költözöm, szeretetének legmélyére érek. Ott fogok lakni, és ő eláraszt oly nagy édességgel, hogy el sem tudom mondani. Ó mily vakok Ádám fiai, hogy nem akarnak e sebeken át az Úr Jézus lelkébe költözni. Ó boldog lándzsa, boldog szegek, melyek méltók voltak az Úr testébe hatolni! Ha én lettem volna annak a lándzsának a helyében, nem hagytam volna el Krisztus oldalát, hanem azt mondtam volna: Ez az én nyugodalmam mindörökre, itt akarok lakni, mert ezt választottam a magam számára.'
 
 Forrás ~ Internet