HIMNUSZ SZENT ISTVÁN KIRÁLYHOZ

Szent István fényes napja ma rád ragyog,

magyar nép, s téged ünnepi dalra hív:

hirdesse első szent királyod

nagyszerű tetteit hangos ének.

Kényelmet, pompát, mit fejedelmi ház

bősége nyújthat, elveti ifjan ő,

s erények szűk útján haladva

égi magasba sietve lépdel.

A trónra lépve nagy hivatásra lel:

Krisztushoz vinni Hunnia nemzetét.

Egyetlen célja, vágya ez lesz:

tetteit egyre csak ez vezérli.

Isten kegyelme áldja erős kezét:

az ős pogányság mindenütt eltűnik,

s az Üdvözítő szent keresztje

szép ragyogással a hont bevonja.

Atyánkat áldja hódolat és Fiát

s a Vigasz Lelkét, őt, aki egy velük!

A hit, mit érdem nélkül kaptunk,

fénybe borítsa e földet mindig. Amen.

Forrás ~ Internet

 

HIMNUSZ SZENT ISTVÁN KIRÁLYHOZ

Az Egyház legfőbb római pásztora,

kit nyája élén mennyei fény vezet,

méltónak véli Istvánt arra,

hogy koronával övezze trónját.

Uralkodónak nincs feladat dicsőbb:

a nép erkölcsét ő szelídíti meg.

Csodás erény! Ő lett, magyar nép,

egyben apostolod és királyod.

Kemény munkával indul a térítés;

magas monostor épül a szent hegyen,

Pannonhalmáról élet árad:

terjed a hit ragyogó világa.

Újjászült nemzet! Szent vezetők alatt

hitben virágzik, s lám, a király maga

buzgóságával példakép lesz

s élete vonzza, vezérli népét.

Az Atyaistent áldja dicséretünk

és szent Fiát is zengje ma háladal,

s a Lelket, aki lángra gyújtva

szent szeretetre tanítja szívünk. Amen.

Forrás ~ Internet

 

HIMNUSZ SZENT ISTVÁN KIRÁLYHOZ

Magyar hazánk, te jó anya,

fiad dicsérd ma, őt dalold,

zengjen a himnusz dallama

hozzá, ki mindig pártfogolt.

Ő néked igaz fényt hozott,

hit fényét adta át neked,

istenes törvényt alkotott,

mely üdvösségre elvezet.

Atyjának az Úr angyala

hirdet mennybéli jóslatot:

nevet születendő fia

Szent István mártírtól kapott.

Mint libanoni cédrusok,

olyan sudár, mint kisgyerek,

s miként előre mondatott,

viselte az István nevet.

Oktatják híres doktorok,

szent műveltségre nevelők,

s jámbor erkölcse felragyog

már zsengén, minden nép előtt.

Már életének hajnalán

az üdv igéit hirdeti,

s a magyar nemzet, a pogány

a keresztséget elnyeri.

Ragyogva kél az égi fény,

s a nép, ki tévelyegve lép,

elhagyva sűrű éjjelet,

megvallja Krisztus szent hitét.

Imádás légyen, tisztelet,

néked, Hármas-egy Istenünk,

segíts elérnünk mennyeket,

mit szent királyunk kér nekünk. Amen.

Forrás ~ Internet

 

 

SZENT ISTVÁN KIRÁLY, MAGYARORSZÁG FŐVÉDŐSZENTJE ~ AUGUSZTUS 20.

Esztergomban született 969 körül. A keresztény hitre térve Szent Adalbert püspök megkeresztelte. 1000-ben Magyarország királyává koronázták. Feleségével, Boldog Gizellával és fiával, Szent Imrével a magyar család első szent példáját adják. Igazságos, békeszerető és szent életű király volt, aki az Egyház törvényeit megtartotta, és alattvalói igazi javát kereste. Tíz püspökséget, több kolostort alapított, az egyházi életet messzemenően támogatta. 1038. augusztus 15-én halt meg, és Székesfehérvárott, az általa építtetett Nagyboldogasszony-székesegyházban temették el. 1083. augusztus 20-án ugyanitt avatták szentté.

'Istenünk, te Szent István királyt itt a földön országunk koronájával ékesítetted, és szentjeid közé emelted. Add, kérünk, hogy aki a keresztény hit terjesztője volt hazánkban, legyen Egyházad védelmezője a mennyben. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.' Amen.

 

 Forrás ~ Internet

 

HIMNUSZ SZENT BERNÁT APÁTHOZ

Bernát, mennybéli drágakő,

dalunkat, mely ma téged áld,

örömként visszhangozd felénk,

s üdvünkre váljék most nekünk.

Beléd égette Krisztusunk

szerelme drága, szent sebét,

és Egyházadban felemelt,

mint pajzsot, fáklyát, oszlopot.

Az áldó Szentlélek nyitott

igazságforrást ajkadon,

forrást, mely angyaleledelt,

csodás titkú színmézet ont.

A szeretetnek szent tüzét

a Szűzanya lehelte rád,

kiről nem zengett senki még

nálad dicsőbb magasztalást.

Kérték bírói bölcs szavad

királyok, rendek, mesterek,

bár csend, magány barátja vagy,

világgá szállt nagy hírneved.

Szentháromságnak tisztelet,

kit láthassunk majd egykoron,

s legyen részünk együtt veled

a boldogító szent öröm. Amen.

 

Forrás ~ Internet

SZENT BERNÁT APÁT ÉS EGYHÁZTANÍTÓ ~ AUGUSZTUS 19.

Clairvaux-i Szent Bernát burgundi nemesi családból 1090-ben született a franciaországi Dijon melletti Fontaines-ben. Heten voltak testvérek. Vallásosan nevelték a testvéreket, de egyidejűleg a kor valamennyi ismeretére is megtanították. Kiváló tanuló volt, és mélyen vallásos. Bernát titkolta az igazi szándékát, hogy szerzetes szeretne lenni. Végül mégis bejelentette elhatározását. Igyekeztek lebeszélni szándékáról. Hogy időt nyerjen a család, no meg hogy hátha közben meggondolja magát, Németországi tanulmányútra akarták rábeszélni. Már csaknem elindult az utazásra, de végül mégis a szerzetet választotta. Vele tartott egyik öccse is, nagybátyja is, meg még mások is.

30 rokonával és társával 1111-ben szerzetes lett Citeauxban, a pár éve alapított bencés monostorban a 'szeretet iskolájában'. 1115-ben megalapította Clairvaux-t. Itt, apátként Szent Benedek szellemét a lehető legnagyobb pontossággal igyekezett megvalósítani. Ezek a kezdeményezések hozták létre a ciszterci rendet.

Kiváló tudós, nagy szónok volt, a tévedések elleni harc erős harcosa volt - 'doctor mellifluus'. Az egyházszakadás miatt bejárta Európát, törekedett az egység és béke helyreállítására. Fáradozott a pápa és ellenpápa vitájának megoldásán, küzdött a katar szekta ellen, toborzott a keresztes hadak érdekében, vitázott a ciszter-rend belső vitájának rendezéséért. Sok könyvet írt, teológiáról, aszketikáról

1153. augusztus 20-án, 63 éves korában halt meg Clairvauxban. Már életében szentként tisztelték, szentté avatása 1174-ben történt meg. Érdekesség, hogy a szentté avatási eljárást III. Sándor pápa végezte el, aki Abelardnak, Bernát nagy ellenfelének tanítványa volt. VIII. Piusz pápa 1830-ban nyilvánította egyházdoktorrá. Ő a mézajkú doktor, a 'doctor mellifluus', ezt a címet nagy Mária-tiszteletéért kapta. Jelszava volt: 'Inkább lángolni, mint okoskodni' - 'magis ardere quam scire'. Ereklyéi a Troyes-i székesegyházban vannak.

Példája: 'Inkább lángolni, mint okoskodni!'

'Istenünk, ki úgy akartad, hogy Szent Bernát apát a házadért való buzgóságtól égve világosságot és meleget árasszon Egyházadban, kérünk, engedd az ő közbenjárására, hogy ugyanannak a Léleknek tüzében mi is a világosság fiaiként éljünk!' Amen.

Forrás ~ Internet

 

  EUDES SZENT JÁNOS ÁLDOZÓPAP

'Pie vixit, sancte obiit'ó' - 'Jámborul élt, szentül halt meg'

Eudes Szent János 1601-ben született a franciaországi Séez egyházmegyében, Eudesben (olv. őd-ben). Apja földmíves és falusi felcser volt. Polgári jómódban nevelkedett. Kiváló tanuló volt, már kisgyermek korától buzgón vallásos. Nem kívánt megházasodni, hanem 1620-ban felvette a kisebb papi rendeket. Pappá szentelése után plébániákon prédikált.

Jézus és Mária Szent Szíve tiszteletének nagy apostola volt. Erre a célra 1643-ban külön papi társulatot alapított, így kívántak a szemináriumokban jó papokat nevelni. A szemináriumok szervezését még saját társai közül is sokan ellenzéssel fogadták, de ő nem törődve a vádakkal egyre újabb és újabb szemináriumokat alapított.

Veszélyben forgó lányok megmentésére és keresztény nevelésére is gondolt, ennek érdekében alapította meg 'A szeretetről nevezett Miasszonyunk' szerzetét.

1680. augusztus 19-én hunyt el Caenban, súlyos betegen, a szentségekkel megerősítve. Sírfelirata: 'Pie vixit, sancte obiit' - 'Jámborul élt, szentül halt meg' -. X. Piusz pápa 1909-ben iktatta a boldogok sorába, XI. Piusz pápa pedig 1925 pünkösdjén az arsi plébánossal együtt ünnepélyesen szentté avatta.

Példája: Élj jámborul, szent leszel!

'Istenünk, te Eudes Szent János áldozópapnak azt a hivatást adtad, hogy Krisztus mérhetetlen gazdagságát hirdesse. Add, hogy példája nyomán és útmutatása szerint ismeretedben gyarapodjunk, és az evangélium világosságához hűségesek legyünk. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.' Amen.

Forrás ~ Internet

 

SZENT PONCIÁNUSZ PÁPA ÉS SZENT HIPPOLITUSZ ÁLDOZÓPAP VÉRTANÚK ~ AUGUSZTUS 16.

Ponciánuszt Róma püspökévé szentelték 231-ben. Maximinus császár 235-ben Hippolitusz áldozópappal együtt Szardínia szigetére száműzte. Itt Ponciánusz tisztéről lemondott, majd rövidesen meghalt. Testét a Callixtus temetőben helyezték el, Hippolituszét pedig a Via Tiburtina melletti temetőben. Mindkét vértanút a római egyház már a IV. század elejétől tisztelte.

'Urunk, Istenünk, Szent Ponciánusz pápa és Szent Hippolitusz áldozópap vértanúk áldott szenvedése növelje bennünk az irántad való szeretetet, és tegye mind szilárdabbá szívünkben a szent hitet. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.' Amen.

Forrás ~ Internet

 

SZENT RÓKUS ~ AUGUSZTUS 16.

A dél-franciaországi Montpellier-ben született, mellén apró, kereszt alakú jellel, amiből anyja különleges sorsot jósolt neki. Húsz éves volt, amikor szülei meghaltak. Rókus ekkor pénzre váltotta örökségét, majd a pénzt a szegényeknek és a kórházaknak ajándékozta. Elzarándokolt Rómába, és ott, az aquapendentei kórházban ápolt először pestisbetegeket. Ezután Rómában és Piacenzában is tevékenykedett.

Ez utóbbi helyen maga is megkapta a pestist, és hogy másokat ne fertőzzön, a város melletti erdőben húzódott meg. A legenda szerint egy kis kutya látta el élelemmel, és egy, az égből leszállt angyal takarta be sebeit. Miután felgyógyult, visszatért szülővárosába, ahol kémkedés gyanújával börtönbe vetették. Ötévi raboskodás után 1327-ben, lényegében ismeretlenül halt meg, bő két évtizeddel az 1348-as nagy pestisjárvány előtt. Nevezetessé az tette, hogy amikor 1414-ben Konstanzban ütötte fel a fejét a pestis, egy ottani szerzetes megemlítette, hogy tud a montpellier-i patrónusról.

Erre elrendelték, hogy képmását hordozzák végig az utcákon. A dühöngő járvány épp oly hirtelen szűnt meg, ahogy támadt, és Szent Rókus nevét az egész keresztény világ megismerte. A XIV-XVI. századi Dél-Franciaországban és Észak-Spanyolországban sok ház homlokzatára kerültek fel a V. S. R. betűk 'Vive Saint Roche - Éljen Szent Rókus', hogy oltalmazza az ott lakókat a pestistől. Szent Rókust általánosan a pestisből gyógyulók védőszentjének tisztelik.

Forrás ~ Internet

 

 

SZŰZ MÁRIA MENNYBEVÉTELE ~ AUGUSZTUS 15.

Ezen az ünnepen az Egyház Máriának a mennyországba történt csodálatos és diadalmas testi felvételét ünnepli.

Máriának sem kora, sem halálának ideje, vagy helye nem határozható meg. A legvalószínűbb vélemény szerint Jeruzsálemben, még az apostolok elszéledése előtt halt meg. A szakadatlan, ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint a Megváltó, édesanyjának, Máriának a holttestét nem engedte át a földi enyészetbe, hanem röviddel halála után feltámasztotta és magához emelte a mennyei dicsőségbe. Ezt a népi jámborságban is évszázadokon át öröklődő nézetet XII. Piusz pápa a 'Fulgens Corona' kezdetű bullájában dogmai rangra emelte 1951-ben.

Már az 5. században Jeruzsálemben ünnepelték Máriát, mint Isten anyját. A 6. században ott már ünnepelték a 'Dormitio Sanctae Mariae' ~ Szűz Mária elszenderedése ünnepét, ami a 7. században Rómában is elterjedt.

Az ünnepet Székesfehérvárott első szent királyunk is megülte. A 'Napbaöltözött Asszony' nagy jeléről Gellért beszélt István és udvara előtt. Az Árpád-ház, Árpád megkeresztelkedett hada, nemzetsége így Nagyboldogasszony oltalmába ajánlotta magát, az országot. Saját uraságát, uralmát és a királyságot a Szűzanya szimbolikus tulajdonának, Mária örökségének érezte, vallotta.

Mária halálát eleinte január 18-án ünnepelték, de korán megkezdték augusztus 15-én liturgikusan megünnepelni Mária mennybemenetelét is. Krisztus mennybemenetelével (Ascensio Domini) szemben Mária ünnepét mennybevételnek (Assumptio Beatae Mariae Virginis) nevezzük. Régen Mária elszenderedése (Dormitio) vagy nyugalma (Pausatio) jelezte a naptárakban az Isten anyjának halálát.

Gondolat:

Boldogasszony, édes,

Hozzád esd ma néped:

Veszni indult lelkét,

Hogy Te mentenéd meg,

Édes Szűzanyánk! Amen.

Mindenható, örök Isten, te a Szeplőtelen Szűz Máriát, Fiad édesanyját testével-lelkével az örök dicsőségbe emelted. Add, hogy mindenkor az odafönt valókra törekedjünk, és egykor vele együtt részesei lehessünk dicsőségednek. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Amen.

Forrás ~ Internet

 

HIMNUSZ BOLDOG XI. INCE PÁPÁHOZ

Nagyhírű pásztor - bölcsességgel áldott,

Itt kinek végső diadalát üljük - hit megvallója,

Immár szünet nélkül boldog az égben.

Péternek egykor - örökölve székét,

Pásztora lett ő - mérhetetlen nyájnak;

Úr adta kulccsal - ajtaját a mennynek zárta, nyitotta.

Szíveden hordtad - népünk szabadságát

Küzdöttél érte - minden erőddel

Régi rabigából - szabadult magyarság

Hálát ad néked.

Tisztelet, áldás adassék az Úrnak,

Fent a magasban szakadatlan ének,

Mert törvényével uralkodik bölcsen

Mind a világon. Amen.

 

Forrás ~ Internet

  BOLDOG XI. INCE PÁPA ~ AUGUSZTUS 13.

Boldog XI. Ince pápa az itáliai Comóban született, 1611. május 19-én. Az Odescalchi bankárcsaládba tartozott. Eredeti neve Benedetto Odescalchi. Nem a bankárságot, hanem a katonai pályát választotta. A dicsőség és kitüntetések helyett azonban csalódások érték. A pápa szolgálatában akart ezután katonáskodni, azonban egy bíboros rávezette a papi hivatás és a komoly tanulás gondolatára. Ő a papi hivatást választotta.

1645-ben már bíboros volt. Ferrarában mint legátust, a szegények atyjaként tisztelték. 1650-ben novarai püspök, 1676. szeptember 21-én pápa lett. Haláláig úgy élt, mint egy szerzetes. Nagylelkűsége, jámborsága, tisztasága, lelkiismeretessége és egyszerűsége híres volt. Egyházát két szobából, egy faasztal mellől irányította. Több alkalommal ellentétbe került XIV. Lajossal, a 'napkirállyal'.

Sokat tett erkölcsileg is, de anyagi támogatással is a török elleni háborúk segítésére, de különösen Magyarország török iga alóli felszabadításáért. 1684. márciusában megalakította a török ellenes Szent Ligát. 4,5 millióval segítette török elleni harcainkat. Szent István királyunk tiszteletére Buda visszafoglalásának napját az egész Egyházban ünneppé tette.

1689. augusztus 12-én, Budavár visszafoglalása után 3 évvel halt meg. Tisztelete rögtön halála után elterjedt, és a szenttéavatási eljárás már 1714-ben megindult. A franciák ellenállása miatt azonban csak 1956. október 7-én avatta boldoggá XII. Piusz pápa.

1936. október 6-tól Buda várában szobra áll. Ezzel az emlékművel tisztelgünk hazánk felszabadítója és jótevője emlékének.

Példája: 'Dicsőséget és kitüntetést sok féle úton kaphat az ember, de nem az a cél!'

'Istenünk, ki Boldog XI. Ince pápát megerősítetted, hogy biztosítsa Egyházad szabadságát, győzelmet arasson a hit ellensége fölött, s a hívekben megújítsa az erényes életet, közbenjárására kérünk, engedd, hogy mi is erős hittel diadalmaskodjunk a gonoszság fölött, és elnyerjük Tőled az örök életet, a mi Urunk, Jézus Krisztus, a Te Fiad által, aki Veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké! 'Amen.

Forrás ~ Internet

CHANTAL SZENT JOHANNA FRANCISKA SZERZETESNŐ ~ AUGUSZTUS 12.

1572. január 28-án született Dijon városában - Franciaország. Férjhez ment 1592-ben De Chantal báróhoz, és hat gyermekük született, akik közül kettő korán meghalt, ám férjét korán elvesztette. Ekkor, 1601-ben visszavonult Monthelon-i kastélyukba.

Szalézi Szent Ferenc lett a lelki vezetője, akivel egy lelkigyakorlaton ismerkedett meg. Az ő irányítása alatt Franciska szépen haladt a tökéletesség útján: ápolta a betegeket, gondozta a szegényeket. Szalézi Szent Ferenc munkatársa lett. Együtt megalapították Annecy-ben, majd ő vezette a vizitációs nővérek szerzetesrendjét. Nagy szerepe volt Ferenc halála után annak szentté avatására történő előkészítésében. Ebben az időben Páli Szent Vince lett lelkiatyja.

Rendjük gyorsan terjedt, a gyakorlatban mutatta meg, hogy a szeretet, a gondoskodása és nevelés szaléziánus szelleme hatékonyan munkálkodik. Halálakor már 87 házuk volt. Rendjének fáradhatatlan szervezője volt, sokat utazott, tüdőgyulladásban hunyt el 1641. december 13-án a moulinsi rendházukban.

Annecy-ben, Szalézi Szent Ferenc közelében nyugszik koporsóikat az oltár köti össze, tabernákulummal és Jézus szentséges szívének szobrával. 1751-ben boldoggá, 1767-ben szentté avatták

Példája: segíts ahol tudsz, és segítsd a segítőket!

'Istenünk, ki Szent Johanna Franciskát különböző életformákban ragyogó érdemekkel ékesítetted, kérünk, engedd az ő közbenjárására, hogy hűségesen járjuk hivatásunk útját, és szüntelenül a világosság példaképei legyünk!' Amen.

Forrás ~ Internet 

'A szeretet azokat a könnyeket is meglátja, amelyeket nem sírtak el, és azokat a kéréseket is meghallja, melyeket nem mertek kimondani.'

Chantal Szent Johanna Franciska

1572. január 28. - 1641. december 13.

francia nemesasszony, a római katolikus Vizitációs rend megalapítója

Forrás ~ Internet

 

LITÁNIA ASSISI SZENT KLÁRA TISZTELETÉRE

Uram, irgalmazz nekünk! Uram, irgalmazz nekünk!

Krisztus, kegyelmezz nekünk! Krisztus, kegyelmezz nekünk!

Uram, irgalmazz nekünk! Uram, irgalmazz nekünk!

Krisztus, hallgass minket! Krisztus, hallgass minket!

Krisztus, hallgass meg minket! Krisztus, hallgass meg minket!

Mennyei Atyaisten, Irgalmazz nekünk!

Megváltó Fiúisten, Irgalmazz nekünk!

Szentlélek Úristen, Irgalmazz nekünk!

Szentháromság egy Isten, Irgalmazz nekünk!

Szentséges Szűz Mária, Könyörögj érettünk!

Istennek Szent Anyja, Könyörögj érettünk!

Szűzeknek Szent Szüze, Könyörögj érettünk!

Szent Klára Anyánk, Könyörögj érettünk!

Szent Klára, okos szűz, Könyörögj érettünk!

Szent Klára, buzgó szűz, Könyörögj érettünk!

Szent Klára, Krisztus szerelmese, Könyörögj érettünk!

Szent Klára, Ferenc hajtása, Könyörögj érettünk!

Szent Klára, világosságunk és utunk, Könyörögj érettünk!

Szent Klára, elsőszülött az istenfélők között, Könyörögj érettünk!

Szent Klára, alázatos ibolya, Könyörögj érettünk!

Szent Klára, szeretet rózsája, Könyörögj érettünk!

Szent Klára, ezüst galamb, Könyörögj érettünk!

Szent Klára, dicsőségünk és tartóoszlopunk, Könyörögj érettünk!

Szent Klára Anyánk, Könyörögj érettünk!

Isten Báránya, Te elveszed a világ bűneit! Kegyelmezz nekünk!

Isten Báránya, Te elveszed a világ bűneit! Hallgass meg minket!

Isten Báránya, Te elveszed a világ bűneit! Irgalmazz nekünk!

Imádkozzál érettünk Szent Klára Anyánk! Hogy méltók lehessünk Krisztus ígéreteire!

Könyörögjünk!

Kérünk, Urunk, add szolgáidnak, akik megemlékezünk áldott Szent Szolgálódról, Klára Anyánkról, hogy részt vehessünk az ő égi dicsőségében és örömeiben. Amen.

Forrás ~ Internet

 

ASSISI SZENT KLÁRA SZŰZ  ~ AUGUSZTUS 11.

 

Assisi Szent Klára Assisiban, 1193. (1194). január 20-án (vagy július 16-án) született előkelő nemesi családból. 1202-ben a felkelő kereskedők és polgárok elől hosszú időre Perugiában keresett a család menedéket. Mély tanulmányi ismeretekre tett szert, de Szent Ferencnek és társainak a példája teljesen magával ragadta. A szegénység és szabadság kisugárzása teljesen megfogta, ő is közéjük akart állni. Szülei hallani sem akartak szerzetről, ők egy jó házasságot szerettek volna. Klárának és húgainak mindent megtanítottak, ami egy nemes asszony számára szükséges volt: latin műveltség, házi és kézimunka. De hiába jöttek fiatalemberek, kérők, Klára nem a családi elvárásokhoz igazodott.

Klára 1212. március 19. éjjelén szökésre szánta el magát. Ferenc előtt letette a fogadalmat, lerakta ékszereit és gyönyörű aranyszőke haját tőből levágatta, ezzel is bizonyítva a világnak való meghalását. Átvette a szürke bűnbánati ruhát, a fátyolt és az övet. A Bastia melletti Szent Pál-kolostorban rejtették el bencés nővérek. Innen a San Angelo di Panso kolostor nővéreinél keresett menedéket, de amikor Ágnes-húga is csatlakozott hozzá, itt is zaklatta a családfő. Ezek után a Szent Damján templomot és kolostort meg kapták az időközben hozzá csatlakozott társnőivel, akik közt volt két húga, Ágnes és Beatrix, de még édesanyja is, Ortulana asszony. Igazi szegénységben és boldogan éltek itt.

Assisi Szent Ferenc társnőjeként megalapította a ferences II. rendet, az őróla Klarisszáknak elnevezett női szerzetesrendet. A ferences szegénységet kívánta élni, erre azonban a női szabályzatok közt nem volt még példa. Klára csak halála előtt közvetlenül kapta meg a szegénységet engedélyező pápai iratot.

Szigorú szegénységben élt, ám a szeretet és jámborság tetteiben nagyon gazdag volt. Kiváltságlevelet eszközölt ki III. Ince pápától, eszerint semmilyen vagyontárgy birtoklására sem szabad őket rávenni, vagy kényszeríteni. Sokakat vezetett tanácsaival. IV. Ince pápa többször is meglátogatta, lelki gyermeke volt Ugolino bíboros is, a későbbi X. Gergely pápa.

Mély lelki barátság fűzte Prágai Szent Ágneshez, aki rendtársa volt, és akivel rendszeresen leveleztek. Leveleiből új tanítás is kisugárzott: Krisztus titokzatos Testének tagjaiként mindenki felelős mindenkiért és egymást valóságosan segíteni is tudja. Ez már a mai valódi apostolság nagy kihívása…

Assisiben, a Szent Damján kolostorban halt meg 1253. augusztus 11-én. Vele temették el a 'szeráfi szegénység privilégiumát' biztosító pápai iratot. Már 1255. augusztus 15-én szentté avatta IV. Sándor pápa. Épségben maradt testét a róla elnevezett bazilikában őrzik.

Példája: Boldogok a szegények

'Istenünk, ki Szent Klárát irgalmasan megtanítottad a szegénység szeretetére, kérünk, az ő közbenjárására engedd, hogy a szegénység szellemében követhessük Krisztust, és így eljuthassunk szent színed látására' Amen.

 

Forrás ~ Internet