Szent Gellért Magyarország első püspöke emléknapja szeptember 24.
Szent Gellért püspök - eredeti nevén Gerardo Sagredo vagy Giorgio
Sagredo; Velence, 980. április 23. - Buda, 1046. szeptember 24.,
valószínűleg lombardiai származású szerzetes, Magyarország első püspöke.
Emléknapját szeptember 24-én tartják.
Öt
évig tanult az Isola de san Giorgio maggiore Benedek-rendi
kolostorában, majd a szent könyvek tanulmányozásához fogott, s már korán
felébredt benne az a vágy, hogy szent Jeromos iratait magában a
betlehemi monostorban olvasgassa. Atyja, Gellért, valamikor 990-995 közt
részt is vett abban a népes zarándoklatban, melyet a velenceiek
Jeruzsálemben rendeztek; az arabok azonban megölték, mire fia, György,
az ő Gellért nevét vette föl. 1015 táján szerzetestársai már valami
kisebb tisztségre választották meg a mintegy 25 éves ifjút, kit
ekkortájban szenteltek pappá; apátja, Vilmos, a monostor iskolájának
tanítójává szemelvén őt ki, a quadrivium elvégzésére Bolognába küldte.
Onnan 5 év múlva hazatérvén, Vilmos apát halála után rendtársai apáttá
választották. Csak vonakodva fogadta el a kitüntetést, s nemsokára le is
mondott róla, hogy régi vágya szerint a Szentföldön telepedjék le.
A
zárai kereskedők egyik hajóján többedmagával 1015. február közepe táján
szállt tengerre. Parenzo mellett nagy vihar érte utol, mire Szent
András szigetén (Póla mellett) keresett menedéket. Itt találkozott
Razina pannonhalmi apáttal, aki rábeszélte, hogy előbb látogassa meg I.
István magyar királyt, kinek segítségével a Dunán folytathatja útját
Konstantinápolyba, ahonnan könnyebben eljuthat Jeruzsálembe. Több időt
töltött Anasztáz pécsváradi apátnál, aki Mór pécsi püspökkel együtt azon
volt, hogy Magyarország számára nyerje meg őt. Augusztus 15-én
Székesfehérvárott be is mutatták István királynak, ki vonakodása dacára
rábízta fiának, Imre hercegnek nevelését, s időnként diplomáciai
küldetésekre is használta; Franciaországban kétségtelenül az ő
küldetéséből járt. Amikor azonban mintegy 16 éves lett Imre herceg,
barátjának (szent) Günthernek példájára Gellért 1023-ban remeteéletre
szánta magát, s Bakonybélbe vonult vissza, ahol szent életet folytatott.
Szent Istvánnak 1038. augusztus 15-én történt halála után a politika
zivatarai őt is kizavarták apostoli csöndes munkásságából, és aktív
politizálásba kezdett. 1041-ben a székesegyházában előre elkészíttetett
sírjánál bánatosan siratta a magyar nemzet sorsát, 1043-ban pedig Aba
Sámuel királytól megtagadta a húsvéti koronázást, és nyilvánosan
megtámadta őt - az általa vélelmezett, és az ő politikai irányvonalával
ellentétes - politikai gyilkosságai miatt. Péter második uralkodása
idejében éppen az ő székvárosában határozták el az elégedetlen magyarok
Vazul fiainak visszahívatását, és 1046-ban Szent Beszteréd, Bőd és
Beneta püspökök társaságában ő is útra kelt, hogy Endre herceget már a
határon üdvözölje. Szeptember 24-én azonban a pesti révnél (a mai
Budapest-belvárosi templom és a Rudas gyógyfürdő között) megtámadták a
minden idegenben ellenséget látó Vata-féle pogánylázadás résztvevői:
elfogták, majd kétkerekű talyigán a Kelen-hegyre vonva onnan a mélységbe
lökték őket. A halála előtti estén, Diósdon megjósolta útitársainak
vértanúságát, amit 1046. szeptember 24-én, a mai budapesti Szabadság híd
közelében szenvedett el. Ezen a napon Gellért pogány magyarokkal
találkozott össze a dunai révnél, akik a kereszténység iránti
gyűlöletüktől vezetve egy kordéra kötötték, és a Kelen-hegyről a mélybe
taszították a püspököt, majd a Duna partján a fejét is betörték.
Szent Gellért emléke
Vértanúságának
helyét utóbb Szent Gellért-hegyének nevezték, a nép pedig, mely
Csanádon temette el a püspököt, azonnal szentként kezdte tisztelni,
1083-ban pedig István királlyal s Imre herceggel együtt az egyház is a
szentek közé iktatta. Szent Gellért (San Gerardo) megmaradt ereklyéit -
bebalzsamozott testét, piros miseruhában és piros infulában - most
Velencében, egy muranói templom oltára alatt őrzik. Művei Bolognában,
Prágában és Győrött, valamint Szegeden a Fogadalmi Templomban (a
,,Dómban") (s onnan még 3 helyen) vannak szétszórva. Fennmaradt
életművét (Deliberatio Gerardi Morosanae Ecclesiae Episcopi supra hymnum
trium puerorum ad Isingrimum liberalem) először 1790-ben gróf Batthyány
Ignác erdélyi püspök adta ki; ez a hazai tudományos irodalom legrégibb
emléke. Szent Gellért a Szeged-Csanádi Egyházmegye védőszentje.
Forrás ~ Internet
