SZENT CECÍLIA SZŰZ ÉS VÉRTANÚ ~ NOVEMBER 22.

 Szent Cecila előkelő nemesi családba született, de már igen kis gyermekként megismerkedett a kereszténységgel, tudatosan kerülte a pogány világot. Szüzességet fogadott, vagyis Jézussal jegyezte el magát, ezenkívül keményen sanyargatta a testét. Az egyházban előénekes és előimádkozó volt. Szülei azonban - a hagyományok szerint a lány megkérdezése nélkül - családi érdekből eljegyezték egy pogány fiatalemberrel, Valériánnal.

Csak a nászéjszakán tudta az ifjúnak elmondani nagy titkát és fogadalmát. Valérián nagyon jólelkű volt, kíváncsi lett erre a titokzatos Jegyesre. Még a keresztséget is vállalta. Megkereste az Alexander Severus keresztényüldözése miatt éppen rejtőzködő Orbán pápát, aki nyomban megkeresztelte Valériánt. Boldog öröm szállja meg az ifjút, hiszen most már megvilágosodott előtte a nagy titok. Hazatérve angyal jelenését látta, aki koszorút adott kettejüknek; liliomból és vérvörös rózsából fonva. A koszorú illatát csodálkozva érezte Valériánnak Tibor nevű öccse, aki éppen gratulálni érkezett, de a virágokat nem láthatta; azt ugyanis csak a keresztények láthatják, magyarázták meg neki Cecíliáék. Tibor is megkeresztelkedett.

Megtudta a két ifjú megtérését Róma prefektusa. Egy tisztjével elfogatta őket. A két fiatalember hite azonban olyan csodálatos volt, hogy a tiszt, Maximus is megtért családostól és megkeresztelkedett. Másnap a tiszt is vértanúhalált halt, együtt Valériánnal és Tiborral. A prefektus Cecíliát is elfogatta, de a pogány katonák is megtértek, megkeresztelkedtek a szűz beszéde hatására.

A sok csodás megtérést már megelégelte a prefektus, Cecíliát ki akarta gyorsan végezni. Először egy fürdő forró gőzével végeztette volna ki, de a tűz kialudt. Ezután lefejezésre ítélte, de három csapás sem tudott végezni a lánnyal. Halálosan megsebesítve maradt a vesztőhelyen, még három napig élt. 230. november 22-én hunyt el, testét először a Calistus katakombába temették, majd a 4. században templomot építettek a tiszteletére a Ceciliusz-ház helyén, vagyis ahol korábban Valérián és Cecília háza állt, és oda vitték át koporsóját. 1559-ben felnyitották sírját, és testét teljesen épen találták. Szobrát ekkor készítette el Stefano Maderna. Az élethű szobor ma is ott látható üveg szarkofágban, a szent templomában. Olyan, mintha csak aludna. A templom alatt pedig látható a család ősi házának maradványa.

Cecíliát a középkortól kezdve az egyházi zene védőszentjeként tisztelik.

Példája: Maradj mindég állhatatos hitedben!

 

 'Istenünk, ki ezen a napon megörvendeztetsz minket Szent Cecília szűz vértanúd ünnepével, kérünk, segíts, hogy akit áhítattal tisztelünk, annak szent élete példáját kövessük' Amen. 

 

Forrás ~ Internet

SZENT CECÍLIA SZŰZ ÉS VÉRTANÚ

 

 Szent Cecília szűz és vértanú ünnepe ~ november 22.

Cecília Krisztus szeretetéért áldozta életét. Szeretnénk mi is odaadni életünket Krisztus szolgálatára, arra a tanúságtételre, amely Isten szeretetét megmutatja a világban.

Előkelő nemesi családba született, de már igen kis gyermekként megismerkedett a kereszténységgel, tudatosan kerülte a pogány világot. Szüzességet fogadott, vagyis Jézussal jegyezte el magát, ezenkívül keményen sanyargatta a testét. Az egyházban előénekes és előimádkozó volt. Szülei azonban - a hagyományok szerint a lány megkérdezése nélkül - családi érdekből eljegyezték egy pogány fiatalemberrel, Valériánnal.

Csak a nászéjszakán tudta az ifjúnak elmondani nagy titkát és fogadalmát. Valérián nagyon jólelkű volt, kíváncsi lett erre a titokzatos Jegyesre. Még a keresztséget is vállalta. Megkereste az Alexander Severus keresztényüldözése miatt éppen rejtőzködő Orbán pápát, aki nyomban megkeresztelte Valériánt. Boldog öröm szállja meg az ifjút, hiszen most már megvilágosodott előtte a nagy titok. Hazatérve angyal jelenését látta, aki koszorút adott kettejüknek; liliomból és vérvörös rózsából fonva. A koszorú illatát csodálkozva érezte Valériánnak Tibor nevű öccse, aki éppen gratulálni érkezett, de a virágokat nem láthatta; azt ugyanis csak a keresztények láthatják, magyarázták meg neki Cecíliáék. Tibor is megkeresztelkedett.

Megtudta a két ifjú megtérését Róma prefektusa. Egy tisztjével elfogatta őket. A két fiatalember hite azonban olyan csodálatos volt, hogy a tiszt, Maximus is megtért családostól és megkeresztelkedett. Másnap a tiszt is vértanúhalált halt, együtt Valériánnal és Tiborral. A prefektus Cecíliát is elfogatta, de a pogány katonák is megtértek, megkeresztelkedtek a szűz beszéde hatására.

A sok csodás megtérést már megelégelte a prefektus, Cecíliát ki akarta gyorsan végezni. Először egy fürdő forró gőzével végeztette volna ki, de a tűz kialudt. Ezután lefejezésre ítélte, de három csapás sem tudott végezni a lánnyal. Halálosan megsebesítve maradt a vesztőhelyen, még három napig élt. 230. november 22-én hunyt el, testét először a Calistus katakombába temették, majd a 4. században templomot építettek a tiszteletére a Ceciliusz-ház helyén, vagyis ahol korábban Valérián és Cecília háza állt, és oda vitték át koporsóját. 1559-ben felnyitották sírját, és testét teljesen épen találták. Szobrát ekkor készítette el Stefano Maderna. Az élethű szobor ma is ott látható üveg szarkofágban a szent templomában, olyan, mintha csak aludna. A templom alatt pedig látható a család ősi házának maradványa.

Szent Cecília tiszteletére Rómában már a IV. században bazilikát építettek. Ez bizonyítja, hogy jelentős szentje volt a keresztény ókor Egyházának. Kultusza mindenfelé elterjedt vértanúságának története révén. Ez úgy mutatja be őt, mint a keresztény nő eszményi példaképét, aki a szüzességet választotta, és Krisztus szeretetéért vértanúságot szenvedett. A tiszteletére épült bazilika egyik felszentelési évfordulóján fogták el a szentélyben Vigiliusz pápát 545. november 22-én. Cecília az egyházi ének és zene védőszentje.

Istenünk, ki ezen a napon megörvendeztetsz minket Szent Cecília szűz vértanúd ünnepével, kérünk, segíts, hogy akit áhítattal tisztelünk, annak szent élete példáját kövessük!

Forrás ~  Internet