SARLÓS BOLDOGASSZONY
'Visitatio Beatae Mariae Virginis'
Sarlós Boldogasszony ünnepén a római katolikus egyház arról az eseményről emlékezik meg, amikor Szűz Mária - méhében Jézussal meglátogatta unokatestvérét, az ugyancsak gyermeket - Keresztelő Jánost - váró Erzsébetet. Az ünnep liturgikus neve ezért: 'Szűz Mária látogatása Erzsébetnél' vagy latinul: 'Visitatio Beatae Mariae Virginis'. A 13. századtól július 2-án tartották, egészen a II. vatikáni zsinatig, amikor is május 31-re helyezték át. Azonban néhány országban - így Magyarországon - napjainkban is július 2-án ünneplik. S mivel ez a nap az aratás kezdetének ideje, ezért magyarul a sarlós Boldogasszony nevet viseli.
A Boldogasszony megnevezést Szent Gellért püspök ajánlotta, így tisztelve a Szűzanyát. A viszonylag kései ünnepet könnyű a többi Mária ünneptől megkülönböztetni: az aratás patrónája Szűz Mária. A pap megáldotta a szerszámokat, de ténylegesen ezen a napon nem dolgoztak. Az aratás az ünnep másnapján július 3-án kezdődött. Sarlóval az asszonyok arattak, és a férfiak kötözték a kévét.
Szentírási történet Szűz Mária Gábor angyaltól megtudta, hogy Erzsébet nevű rokona, aki korban igen előrehaladott már, áldott állapotban van. A Szűz szolgálatával akarta őt segíteni, ezért indult el hozzá. Lukács evangéliuma 1. fejezet 39-56
Szűz Mária és Erzsébet rokoni kapcsolata
Erzsébet Áron családjából való. Szűz Mária édesanyja Szent Anna, és Erzsébet édesanyja, Eszméria édestestvérek. Mária és Erzsébet tehát anyai ági unokatestvérek voltak. Erzsébetnek és Zakariásnak sokáig nem lehetett gyermeke. Később megszületett gyermekük, Keresztelő Szent János, Jézus előfutára.
A bibliai részlet mondanivalója Tanuljunk a Szűzanyától áldozatos szeretetet. Segítsük idősebb társainkat. Minél nagyobb szeretetet gyakorlunk valaki felé, annál értékesebb lesz az áldozatunk. Szűz Máriának hosszú utat kellett megtennie, mire Erzsébet nénjéhez ért, aki különösen rászorult a szeretetére.
A látogatást a 13. századtól kezdve minden évben megünneplik. Eredetileg Szent Bonaventura javaslata volt, és ezt a ferencesek el is fogadták. Több egyházban is elterjedt, de csak a 14. században vált teljesen elfogadottá, mikor VI. Orbán kiterjesztette.
Forrás ~ Internet
'Visitatio Beatae Mariae Virginis'
Sarlós Boldogasszony ünnepén a római katolikus egyház arról az eseményről emlékezik meg, amikor Szűz Mária - méhében Jézussal meglátogatta unokatestvérét, az ugyancsak gyermeket - Keresztelő Jánost - váró Erzsébetet. Az ünnep liturgikus neve ezért: 'Szűz Mária látogatása Erzsébetnél' vagy latinul: 'Visitatio Beatae Mariae Virginis'. A 13. századtól július 2-án tartották, egészen a II. vatikáni zsinatig, amikor is május 31-re helyezték át. Azonban néhány országban - így Magyarországon - napjainkban is július 2-án ünneplik. S mivel ez a nap az aratás kezdetének ideje, ezért magyarul a sarlós Boldogasszony nevet viseli.
A Boldogasszony megnevezést Szent Gellért püspök ajánlotta, így tisztelve a Szűzanyát. A viszonylag kései ünnepet könnyű a többi Mária ünneptől megkülönböztetni: az aratás patrónája Szűz Mária. A pap megáldotta a szerszámokat, de ténylegesen ezen a napon nem dolgoztak. Az aratás az ünnep másnapján július 3-án kezdődött. Sarlóval az asszonyok arattak, és a férfiak kötözték a kévét.
Szentírási történet Szűz Mária Gábor angyaltól megtudta, hogy Erzsébet nevű rokona, aki korban igen előrehaladott már, áldott állapotban van. A Szűz szolgálatával akarta őt segíteni, ezért indult el hozzá. Lukács evangéliuma 1. fejezet 39-56
Szűz Mária és Erzsébet rokoni kapcsolata
Erzsébet Áron családjából való. Szűz Mária édesanyja Szent Anna, és Erzsébet édesanyja, Eszméria édestestvérek. Mária és Erzsébet tehát anyai ági unokatestvérek voltak. Erzsébetnek és Zakariásnak sokáig nem lehetett gyermeke. Később megszületett gyermekük, Keresztelő Szent János, Jézus előfutára.
A bibliai részlet mondanivalója Tanuljunk a Szűzanyától áldozatos szeretetet. Segítsük idősebb társainkat. Minél nagyobb szeretetet gyakorlunk valaki felé, annál értékesebb lesz az áldozatunk. Szűz Máriának hosszú utat kellett megtennie, mire Erzsébet nénjéhez ért, aki különösen rászorult a szeretetére.
A látogatást a 13. századtól kezdve minden évben megünneplik. Eredetileg Szent Bonaventura javaslata volt, és ezt a ferencesek el is fogadták. Több egyházban is elterjedt, de csak a 14. században vált teljesen elfogadottá, mikor VI. Orbán kiterjesztette.
Forrás ~ Internet
MAGNIFICAT ~ SZŰZ MÁRIA HÁLAÉNEKE
'Magasztalja lelkem az Urat, és az én lelkem ujjong Isten, az én Megtartóm előtt, mert rátekintett szolgálóleánya megalázott voltára: és íme, mostantól fogva boldognak mond engem minden nemzedék, mert nagy dolgokat tett velem a Hatalmas, és szent az ő neve, irgalma megmarad nemzedékről nemzedékre az őt félőkön.
'Magasztalja lelkem az Urat, és az én lelkem ujjong Isten, az én Megtartóm előtt, mert rátekintett szolgálóleánya megalázott voltára: és íme, mostantól fogva boldognak mond engem minden nemzedék, mert nagy dolgokat tett velem a Hatalmas, és szent az ő neve, irgalma megmarad nemzedékről nemzedékre az őt félőkön.
Hatalmas dolgot cselekedett karjával, szétszórta a szívük szándékában felfuvalkodottakat. Hatalmasokat döntött le trónjukról, és megalázottakat emelt fel. Éhezőket látott el javakkal, és bővelkedőket küldött el üres kézzel. Felkarolta szolgáját, Izráelt, hogy megemlékezzék irgalmáról, amint kijelentette atyáinknak, Ábrahámnak és az ő utódjának mindörökké.' Amen.
VIDEÓ
https://www.youtube.com/watch?v=fDcNK91jlT0
Forrás ~ Internet
Forrás ~ Internet
