SZENT BRIGITTA SZERZETESNŐ - EURÓPA TÁRSVÉDŐSZENTJE ~ JÚLIUS 23.
Brigitta
a családjáról való gondoskodás mellett egészen Istennek szentelte
magát. Erényeivel például szolgált kortársai számára. Kérjük Isten
kegyelmét, hogy mi is életünk példájával tegyünk tanúságot Isten
szeretetéről.
Brigitta
1303-ban született a svédországi Uppsala mellett. Atyja Birger Persson
upplandi kormányzó, anyja Ingeborge Bengsdotter. Hét éves korától kapta a
misztikus kegyelmeket és látomásokat. 1316-ban férjhez adták a 18 éves
Ulf Gudmarssonhoz. Házasságuk első két évét önmegtartóztatásban és
imádságban töltötték, majd nyolc gyermekük született.
Férje
hozzájárulásával sok jót tett, például minden csütörtökön tizenkét
szegény étkezett náluk, és együtt beléptek a ferences harmadrendbe.
Brigitta lelki élete a misztika útján fejlődött, lelki vezetője Mátyás
linköpingi kanonok volt, aki Brigitta kérésére elkészítette az első svéd
szentírásfordítást Mózes öt könyvét fordította le.
Ezüstmenyegzőjük
alkalmából Compostellába zarándokoltak férjével, útközben meglátogatták
Citeaux kolostorát is. Hazatérésük után férje belépett az alvastrai
ciszterci kolostorba, ahol egyik fiuk már szerzetes volt. 1344-ben a
szentség hírében halt meg. Brigitta ezután elrendezve gyermekei sorsát
Alvastrába költözött, s két éven át a kolostor közelében egy cellában
élt imádságban, vezeklésben és látomások közepette.
A
compostellai zarándokúton francia földön látta a kettős kolostor
intézményét, s alvastrai magányában kialakult benne egy hasonló kolostor
alapításának gondolata, melynek tagjai vezeklő, imádkozó férfiak és
nők, akik a kettős kolostor szabályai szerint elsősorban Krisztus
szenvedéséről és Mária kínjairól elmélkednek. 1349-ben Rómába indult
pápai jóváhagyásért, és teljesítse a látomásaiban kapott feladatot:
vezesse vissza Avignonból a pápát Rómába. Látomásai és
kinyilatkoztatásai tovább folytatódtak, meglátta Róma és az Egyház
nyomorúságának okait: a pápa távollétét és a klérus erkölcsi
silányságát. A kapott parancs értelmében szólni, dorgálni, javítani és
levelezni kezdett, amire gyűlölet lett a válasz. Boszorkánynak
kiáltották ki, és máglyára akarták küldeni. A Szűzanya azonban oltalmát
ígérte.
N.
Orsini segítségével formába öntötte a Brigitta-rend szabályzatát, és a
pápa 1370-ben Montefiasconéban megadta a jóváhagyást. 1371 őszén a
Szentföldre indult. A látomások és kinyilatkoztatások itt is állandóan
kísérték, főleg a pápának szóló figyelmeztetéseket kapott.
Cipruson
és Nápolyon keresztül 1373. nagyböjt elején érkezett vissza Rómába.
Ekkor már beteg volt, de még végigjárta a böjti stációkat és elküldte
látomásait IX. Gergely pápának. A Campo dei Fiori közelében lévő házában
halt meg. 1374-ben gyermekei magukkal vitték Svédországba, s a
vadstenai kolostor templomában helyezték el. 1391. október 7-én avatták
szentté. Főként a zarándokok és haldoklók védőszentje.
II.
János Pál pápa - Sziénai Szent Katalinnal és Avilai Nagy Szent Terézzel
együtt - 1999. október 1-jén Európa társvédőszentjévé nyilvánította.
Kezdetben
özvegyi ruhában, fehér fátyollal, majd zarándokként, királynőként vagy
rendje apátnőjeként ábrázolták. Attribútumai: a brigitták keresztje -
kiszélesedő szárú kereszt, középpontjában ostya vagy öt vércsepp, szív,
amelyből kinő egy kereszt, királyi korona a lábánál, könyv, toll és
tintatartó, Svédország és Róma címere, zarándokbot, zarándoköltözék.
'Urunk
és Istenünk, ki Szent Brigittának, amikor Fiad kínszenvedésén
elmélkedett, mennyei titkokat nyilatkoztattál ki, kérünk, add meg
szolgáidnak, hogy dicsőséged megnyilvánulásakor ujjongva
örvendhessenek.' Amen.
Forrás ~ Internet
