Oldalak

 SZENT JAKAB APOSTOL

Július 25. Jakab apostol ünnepe. Azé a Jakabé, akit hasonnevű társától való megkülönböztetésül idősebbik vagy nagyobb Jakabnak - Jacobus Maior - hívnak. Jakab János apostol testvére, és az első az apostolok közül, aki életét adja Krisztusért. Jakab és öccse, János egy Zebedeus nevű ember fiai voltak. Halászok, mint András és Péter, és az elsők között szegődtek Jézushoz, aki a 'mennydörgés fiai'  nevet adta nekik (Mk 3.17).

Jakab a tanítványok legbelsőbb köréhez tartozott, jelen volt az Úr színeváltozásánál, majd az Olajfák hegyén, a másik két kiválasztott, Péter és János társaságában. A hagyomány szerint i.sz. 44-ben Jeruzsálemben Heródes Agrippa nyakaztatta le hitéért. Egy másik hagyomány szerint Hispániába ment téríteni. Az Arany Legenda e két hagyományt kísérelte meg összeegyeztetni; tanítványai - így a legenda - egy angyal vezénylete alatt a már holt apostol tetemét kicsempészték Júdeából, és a távoli Spanyolhon Galícia nevű tartományába vitték.

A néki tulajdonított ereklyék itt, a róla elnevezett Santiago de Compostelában nyugosznak. Szent 'Iago' a spanyolok nemzeti szentje lett, sírja a középkorban a leghíresebb zarándokhely a Szentföld és Róma után. Compostela nevének születését megőrizte egy legenda. Eszerint elfeledett sírjának helyét a IX. században egy csillag mutatta meg - campus stellae, annyi mint 'csillagrét'.

 'Mindenható, örök Isten, aki az apostolok közül először Szent Jakabnak adtad meg, hogy feláldozhassa érted az életét, kérünk, add meg Egyházadnak, hogy apostolod vérrel megpecsételt hitvallása erőforrásunk, pártfogása pedig a segítségünk legyen!'

Forrás ~ Internet

LITÁNIA SZENT KINGÁHOZ
 
Uram, irgalmazz nekünk! Uram, irgalmazz nekünk!
Krisztus, kegyelmezz nekünk! Krisztus, kegyelmezz nekünk!
Uram, irgalmazz nekünk! Uram, irgalmazz nekünk!
Krisztus, hallgass minket! Krisztus, hallgass minket!
Krisztus, hallgass meg minket! Krisztus, hallgass meg minket!
 
Mennyei Atyaisten, Irgalmazz nekünk!
Megváltó Fiúisten, Irgalmazz nekünk!
Szentlélek Úristen, Irgalmazz nekünk!
Szentháromság egy Isten, Irgalmazz nekünk!
 
Szentséges Szűz Mária, Könyörögj érettünk!
Istennek Szent Anyja, Könyörögj érettünk!
Szűzeknek Szent Szüze, Könyörögj érettünk!
Szent Ferenc Atyánk, Könyörögj érettünk!
Szent Klára, Könyörögj érettünk!
Szent Kinga, Könyörögj érettünk!
Legszentebb Szűzanyának csodálatos követője, Könyörögj érettünk!
Lengyelek szeretett királynője, Könyörögj érettünk!
Szegények irgalmas királynője, Könyörögj érettünk!
A szerencsétlenekért a királynál közbenjáró királynő, Könyörögj érettünk!
Alattvalóit jó tetteivel szolgáló királynő, Könyörögj érettünk!
Országunkat sóval gazdagító királynő, Könyörögj érettünk!
Szétvert hazánk patrónája és anyja, Könyörögj érettünk!
Bánatosak vigasztalója és anyja, Könyörögj érettünk!
Betegek gondozója, Könyörögj érettünk!
Csodatévő erővel megáldott, Könyörögj érettünk!
Jogarnak, koronának és világi hívságoknak bátor megvetője, Könyörögj érettünk!
Szent Klára dicső leánya, Könyörögj érettünk!
Szent Ferenc atyánk erényeinek bátor követője, Könyörögj érettünk!
Szerzetesi élet kedvelője, Könyörögj érettünk!
A ferences önátadásban tökéletes, Könyörögj érettünk!
Az engedelmesség ékköve, Könyörögj érettünk!
Az Úr Jézusnak magát teljesen átadó, Könyörögj érettünk!
Vezeklésben és sanyargatásban hősies, Könyörögj érettünk!
Imádkozásban példamutató, Könyörögj érettünk!
Szerzetesi hallgatagságban elöljáró, Könyörögj érettünk!
Nővéri szeretet legfényesebbje, Könyörögj érettünk!
A rábízottaknak minden szolgálatra kész segítője, Könyörögj érettünk!
Mély alázatban élő, Könyörögj érettünk!
Elcsendesedésben összehasonlíthatatlan, Könyörögj érettünk!
Szenvedésben és megaláztatásban türelmes, Könyörögj érettünk!
Krisztus kinfájdalmát és keresztjét hordozó, Könyörögj érettünk!
A Legfölségesebb Oltáriszentség nagy tisztelője és szerelmese, Könyörögj érettünk!
A Szentlélek sugallatainak engedelmes követője, Könyörögj érettünk!
Kegyelmekben és életszentségben bővelkedő, Könyörögj érettünk!
Az Egyház éke, Könyörögj érettünk!
A szeráfi szeretet gyöngyszeme, Könyörögj érettünk!
Az örök boldogság részese, Könyörögj érettünk!
Isten trónja előtt védelmezőnk, Könyörögj érettünk!
 
Isten Báránya, Te elveszed a világ bűneit! Kegyelmezz nekünk!
Isten Báránya, Te elveszed a világ bűneit! Hallgass meg minket!
Isten Báránya, Te elveszed a világ bűneit! Irgalmazz nekünk!
 
Imádkozzál érettünk Szent Kinga! 
Hogy méltók lehessünk Krisztus ígéreteire!
 
Könyörögjünk!
Urunk, Te gazdagon elárasztottad szent Kingát áldásaiddal, és még házasságában is szűznek őrizted meg őt. Add, hogy az ő közbenjárására tiszta élettel kitartsunk Melletted és az ő nyomdokait követve eljussunk Tehozzád. Amen.
 
Forrás ~ Internet

'A tisztaságos Úr megmutatta, hogy mennyire kedves előtte a tiszta szív imája'

Miután a házasságban megegyeztek, magyar nemes urak díszkísérettel Kingát egészen Krakkóig vezették, magukkal vívén annak gazdag hozományát. Az Úr 1239. esztendejében, a város határában a hetedik jelzőkőnél nagy tisztelettel fogadták. Boleszláv herceg anyjával, Grzymislavával és a lengyel nemes urakkal jött köszöntésére; megcsodálta jegyese szépségét és a pompás díszkíséretet. Majd a krakkói várba vezette, ahol Kinga bizonyos ideig anyósa házában lakott, míg a lengyel nyelvet előbb érteni, majd beszélni nem kezdte. A lakodalmi ünnepség nagy fényességgel több napon át tartott. De Kinga nem kívánta a játékokat, a táncot és a nagy lakomákat, hanem könnyek között imádkozva Istennek ajánlotta tisztaságát.

A tisztaságos Úr pedig megmutatta, hogy mennyire kedves előtte a tiszta szív imádsága, és mennyire gondja van a szüzességre. Amikor ugyanis a nászházba bevezették őket, Boleszláv megígérte Kingának, hogy iránta való szeretetből minden kérését teljesíteni fogja. Kinga örömmel megragadta az alkalmat, és Szent Cecília példáját követve, így kezdett beszélni jegyeséhez: 'Fenség, gyermekkoromtól mind ez ideig a legnagyobb gonddal őriztem szűzi tisztaságomat, és most az a reményem, hogy ennek a nagy kincsnek őrzője, nem pedig elrablója leszel. Előbb lettem ugyanis Krisztus jegyese, mint a tied, és már régesrég tisztaságot fogadtam neki, jóllehet szüleim parancsától késztetve most téged másik jegyesemnek fogadtalak. Csak azt az egyet kérem, és azért könyörgök, hogy fékezd egy kissé vágyaidat, és egy évig tartóztasd meg magadat. Az emberek szemében jegyesem leszel, Isten előtt pedig testvérem.' Ennek hallatára Boleszláv a saját ígéretére és Kinga kérésére való tekintettel, nemkülönben akárcsak Valeriánusz Szent Cecíliától elbűvölve, készséggel megígérte, hogy egy éven át megőrzi a tisztaságot.

A szűzi tisztaságban eltöltött év után Kinga az önmegtartóztatásnak egy újabb esztendejét kérte. Amikor ezt Boleszláv kedvetlenül fogadta, ő a Boldogságos Szűz Mária ajándékát és jutalmát helyezte kilátásba. Midőn pedig a harmadik év kezdete is elközelgett, és Boleszláv a már régóta hiányolt ölelésekben reménykedett, Kinga térdre borult ura előtt, és könnyek között kérte, hogy az eddigi két esztendőhöz Keresztelő Szent János tiszteletére egy harmadikat is adjon hozzá, azt mind közügyeinek, mind pedig magánügyeinek javára tisztaságban töltse, és a hároméves tisztaság megtartásával bizonyuljon katolikus fejedelemnek és a Szentháromság igaz tisztelőjének. Boleszláv fejedelem nagy önuralommal fegyelmezte magát, és mivel reményeiben csalatkozott, semmit sem válaszolt az oly alázatosan előadott kérésre, hanem bosszúsan eltávozott a királyi udvarból, fejedelemsége távolabbi részeire költözött, és az év felét ott töltötte.

Az ekkora erőfeszítéssel megőrzött szüzességnek és nagy életszentségnek a híre Magyarországra is eljutott, és Béla király Mária királynővel együtt nagyon kívánta már látni leányát. Szüleitől tartóztatva hosszabb ideig maradt Magyarországon, mint ahogy elgondolta. Az országban körüljárva Máramarosba is eljutott, ahol sót bányásznak, és atyjától egy sóbányát kért ajándékba.
Földi szüleinek meglátogatása után Lengyelországba visszatérve, szülei bőkezűségéből sok arany holmit vitt magával. Ezeket mennyei Jegyese iránti lángoló szeretetből templomok és kolostorok díszítésére, valamint árvák, özvegyek és szegények megsegítésére fordította. Isteni sugallatra úgy vélte: az lenne a legjobb, ha szerzetesnők számára kolostort alapítana, és megfelelő adományokkal ellátva oda Assisi Szent Ferenc rendjéből, mivel ehhez a rendhez gyermekkora óta szívesen vonzódott a ferences regula szerint élő szüzeket gyűjtsön.

A földi templomot és kolostort megalapítva Kinga egy másik templom építésére is törekedett, amely egyedül az Úré, és amelyet már régóta építeni kívánt, de igyekvésének Boleszláv király ellenszegült, nem érezve indíttatást arra, hogy az örökös tisztaság megőrzésére ünnepélyes fogadalommal kötelezze magát. Nem tett le ugyanis a reményről, hogy gyermekei legyenek, de mégis barátságosan fogadta Kinga elhatározását. Végül is e szent szűz állhatatos imádságára megváltoztatta elhatározását, legyőzte önmagát, és beleegyezett abba, hogy örökös tisztaságot fogadjon. Ennek ünnepélyes kinyilvánítására, a meghatározott napon, Boleszláv király Prandotha püspök kezeibe a krakkói székesegyházban, nagy sokaság jelenlétében letette a tisztasági fogadalmat.

Kinga pedig, mivel nem elégedett meg a szüzesség fogadalmának vállalásával, Boleszláv király engedélyével és jelenlétében, Szent Ferenc kisebb testvéreinek templomában, Bertalan testvérnek, a lengyel tartományfőnöknek a kezébe, Isten akarata szerint, először az örökös tisztaság fogadalmát tette le, majd vállalta a ferences regulát, és attól kezdve a szegényes szőrcsuhát felöltve és magát kötéllel felövezve igazi leánya lett Szent Ferencnek, buzgón követvén annak minden szabályát.

 Szent Kinga életéből, amelyet Longinusz János írt meg

Forrás ~ Internet
 
 
ÁRPÁDHÁZI SZENT KINGA

IV. Béla és Laszkarisz Mária legidősebb leánya. Boldog Jolán, Boldog Konstancia és Szent Margit nővére. 1224. március 4-én született. Már szüzességi fogadalmat tett, amikor szülei államérdekre hivatkozva 1239-ben eljegyezték Boleszláv krakkói herceggel. Hatására férje szintén örök tisztaságot fogadott a krakkói székesegyházban, a nép ezért 'Szemérmes Boleszlávnak' nevezte el. Élete királynéként is imádságban és a szegények, betegek ápolásában telt el. Férje halála (1279. december 7.) után az ószandeci (Krakkótól délkeletre) klarisszák közé lépett, és ott is halt meg, mint főnöknő, 1292. július 24-én. Sírja búcsújáróhely lett. VIII. Sándor pápa avatta boldoggá (1690-ben), XII. Ince 1695-ben Lengyelország védőszentjei közé iktatta, XI. Kelemen pedig 1715-ben Lengyelország és Litvánia védőszentjévé nyilvánította. 1999. június 16-án a Krakkó és Tarnow között fekvő lengyelországi Ószandecen »Stary Sacz« II. János Pál pápa egymillió zarándok jelenlétében szentté avatta.

 'Istenünk, te megismertetted Szent Kingával a kegyelmi élet édességét, és arra indítottad, hogy szüzességét a házasságban is megőrizze. Add, kérünk, hogy közbenjárására mindenkor tiszta élettel szolgáljunk neked, és őt követve mi is örvendező lélekkel jussunk el hozzád. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.' Amen.

Forrás ~ Internet


'Nagyszerű erényei miatt hírnévnek és tiszteletnek örvend'

A mai napon, azaz 1399. július 17-én meghalt Hedvig királyné. Nagyon bájos arcú volt, de szokásait és erényeit tekintve még kedvesebb; a katolikus hit elterjesztője Litvániában. Ő állította fel a zsoltározók kollégiumát a krakkói székesegyházban, és két oltárt ugyanott. Ő alapította a piaszki Szűz Mária-kolostort Krakkó mellett. Ő kezdte el a szláv testvérek kolostorának felépítését. Nagyböjt és Ádvent idején vezeklőövvel és rendkívüli önmegtagadásokkal fegyelmezte testét. Bőkezű volt a szegények, özvegyek, jövevények, zarándokok, mindenféle nyomorgók és szükséget szenvedők iránt.

Nem volt benne könnyelműség, nem volt harag, nem lehetett benne gőgöt, irigységet vagy dühöt találni. Isten iránti nagy áhítatával és mérhetetlen szeretetével tűnt ki; minden világi hiúságot elutasítva magától, lelkét és gondolatvilágát egyedül az imádságra és szent könyvek, nevezetesen az Ó- és Újszövetség, a négy egyháztanító homíliái, az atyák életrajzai, prédikációk, szentek élete, Boldog Bernát, Szent Ambrus elmélkedései és prédikációi, Szent Brigitta jelenései és más, latinról lengyelre fordított könyvek olvasására fordította. 

Sok tehetséges, magát a tudománynak szentelő ifjú ellátásáról gondoskodott. Prágában kollégiumot alapított a litvánok számára, és fáradozott a krakkói Hittudományi Kar felállításán. Végrendeletében minden ékszerét, ruháját, pénzét és minden királyi öltözetét a szegények megsegítésére és a krakkói egyetem megújítására hagyta.

Ugyancsak a krakkói székesegyházra hagyott egy gyöngyökkel kirakott főpapi melldíszt. Olyan híres volt, és annyira megbecsülték az egész katolikus világban nagyszerű erkölcsi magatartása miatt, hogy életében a szentség példaképeként tisztelte mindenki. 

 Jan Dlugosz krakkói kanonok 'A lengyel királyság évkönyvei' című művéből

Forrás ~ Internet



SZENT HEDVIG KIRÁLYNÉ 

Magyarországon született 1374-ben, Nagy Lajos és Boszniai Erzsébet leányaként. 1384-ben Lengyelország királynőjévé koronázták. Jagelló Ulászlóval, Litvánia nagyhercegével kötött házassága eredményezte a litván herceg és nép megtérését. Férjével együtt fáradozott a vilniusi püspökség megalapításán (1388). Nagy gondot fordított mind saját maga, mind embertársai üdvösségére. A hit, a szeretet és az alázatosság példaképe volt. Neki köszönhető a hittudományi kar megalapítása és az egyetem megújulása Krakkóban. Erényekben és érdemekben gazdagon halt meg Krakkóban, 1399-ben. II. János Pál pápa 1997. június 8-án avatta szentté Krakkóban.

 'Istenünk, aki híveid élete vagy és az alázatosak dicsősége, te Szent Hedvig királynét a hit és a szeretet buzgó terjesztőjévé tetted. Közbenjárására add, hogy az igazság és a jóság apostolai legyünk. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.' Amen.

Forrás ~ Internet

 

IMA A KÁRMELHEGYI BOLDOGASSZONYHOZ

Üdvözlégy Úrnőnk, Kármel ékessége és fénye!
Ó, Mária, egészen a Tied vagyok és Te egészen az enyém vagy!
Kérlek, Édesanyám, szeplőtelen szívednek alázata,
békéje és öröme árassza el most a szívemet,
hogy szüntelenül növekedjen bennem
a szeretet és a bölcsesség nagy kegyelme.
Jézus éljen, uralkodjon és pihenjen meg lelkemben,
egész életem legyen egyetlen Magnificat Isten dicsőségére,
az Egyház és a lelkek javára. Amen.

Forrás ~ Internet

FLOS CARMEL 

 Carmelitis esto propitia, stella maris.
Radix Iesse germinans flosculum
Hic adesse me tibi servulum patiaris.
Inter spinas quæ crescis lilium
Serva puras mentes fragilium tutelaris.
Armatura fortis pugnantium
Furunt bella tende præsidium scapularis.
Per incerta prudens consilium
Per adversa iuge solatium largiaris.
Mater dulcis Carmeli domina,
plebem tuam reple lætitia qua bearis.
Paradisi clavis et ianua,
Fac nos duci quo, Mater, gloria coronaris.


Forrás ~ Internet



A KÁRMELHEGYI SKAPULÁRÉ IMÁJA

Boldogságos Szűz Mária Kármelhegy ékessége és fénye! Ki különösen kegyes szemmel tekintesz arra, aki áldott ruhádat viseli. Tekints reám is kegyesen, és fogadj a te szerető Édesanyai oltalmad palástja alá.

 Erősíts meg, hogy gyarlóságomat leküzdhessem és gyarapítsd bennem a hitet, reményt és a szeretetet. Ékesítsd fel lelkemet kegyelmeiddel és erényekkel, hogy Isteni Fiadnak mindenkor kedve teljék bennem.

Állj mellettem életemben, vigasztalj halálomban édes jelenléteddel, hogy a mennyben mint a te gyereked áldhassam a Szentháromságot most és mindörökké. Amen.
Forrás ~ Internet

SKAPULÁRÉ IMA

Máriához, drága Szűzanyánkhoz, tisztelettel járulunk.
Őt dícsérje hangos énekével. bizodalmas szózatunk.
Skapuláré szende Királynéja, kármeliták kegyes pártfogója,
Jóra térő bánatos kebellel, lábaidhoz borulunk.

Máriában kelt fel a világnak tiszta fényű csillaga.
Benne támadt lelki üdvösségünk, leggyönyörűbb hajnala,
Üdvözölt légy Kármel Ékessége, szétsugárzó kegyelmed edénye,
Telt edény és benne sebeinknek gyógyerejű balzsama.

Máriánál, égi pártfogónknál, van segítség, oltalom.
Mint a harmat, száll szívéből ránk is, csendesítő bizalom.
Hét örömmel áldva Istenünktől, szent öröm közt vált meg életétől
Elvitetvén mennynek országába, örök élte vigalom.

Máriának vállruhája rajtunk, gyermekének ismeri.
Ki beírva egylete sorába, e közös jelt viseli.
Ékesítve szent ruházatával, mint erős szent védő pajzsával,
Lelkünket a szörnyű kárhozatnak lángja már nem égeti.

Máriáért lelki fegyverekkel, szent örömmel harcolunk.
Mert hazánknak ő dicső Vezére, ő Királyné asszonyunk.
Bölcs vezére minden harcainknak, kísértések hogyha megrohannak
Szűzanyánk végy karjaidba minket, amidőn majd meghalunk. Amen.

Forrás ~ Internet

IMA A KÁRMELHEGYI BOLDOGASSZONYHOZ

Nehézségeim vannak: segíts engem.
A lélek ellenségeitől: ments meg engem.
Tévedéseimben: világosíts meg engem.
Kétségeimben és bánatomban: bátoríts engem.
Betegségeimben: erősíts meg engem.
Amikor lenéznek: vidíts fel engem.
A kísértések idején: védelmezz engem.
A nehéz órákban: vigasztalj meg engem.
Anyai szíveddel: szeress engem.
Mérhetetlen hatalmaddal: oltalmazz engem. Amen.

Forrás ~ Internet

KÁRMELHEGY ÉKESSÉGE

Óh boldogságos, szeplőtlen Szűz,
Kármelhegy ékessége és fénye,
ki különösen kegyes szemmel tekintesz arra,
aki áldott ruhádat viseli; tekints reám is kegyesen
és fogadj oltalmad palástja alá.

Erősíts hatalmaddal, világosítsd meg lelkem homályait
 bölcsességeddel, s gyarapítsd bennem 
a hitet, reményt és szeretetet.

Ékesítsd föl lelkemet kegyelmekkel és erényekkel,
hogy isteni Fiadnak mindenkor kedve teljék benne.

Állj mellettem életemben, vigasztalj meg halálomban
édes jelenléteddel és mutass be a Szentháromságnak
mint gyermekedet és ájtatos szolgádat, hogy a
mennyországban örökké dicsérhesselek és áldhassalak. Amen.

Kármelhegyi Boldogasszony, könyörögj érettünk!
Jézus Szíve, jöjjön el a Te országod! Amen.

Forrás ~ Internet

GUALBERT SZENT JÁNOS RENDALAPÍTÓ 


Giovanni Gualberto 995/1000 körül született Firenzében a Visdomini család sarjaként. Mint katona, találkozott egy rokonának gyilkosával, aki letérdelt előtte az úton, és karjaival kereszt jelét formálva kegyelmet kért tőle. Bár Jánosnak neveltetése és kora szokása szerint meg kellett volna ölnie, rokonságán pedig bosszút kellett volna állnia, nem vette el a gyilkos életét. 

Amikor röviddel ezután belépett egy templomba, hogy imádkozzék, az oltárkereszt Krisztusa meghajtotta a fejét annak jeléül, hogy az Úr elismerte irgalmas gesztusát. János erre elhatározta, hogy életét teljesen a Megfeszített szolgálatának szenteli. Ezt követően a firenzei San Miniato bencés apátságban fogadalmat tett.

Amikor néhány évvel később meghalt az apát, utódja pedig megvásárolta hivatalát Firenze érsekétől, Jánosnak lelkiismereti nehézséget okozott, hogy simóniás apátnak kell engedelmeskednie. Egy Teuzo nevű firenzei remete azt tanácsolta neki, hagyja el a kolostort. Ekkor János az Arezzo melletti Camaldoliba ment, hogy csatlakozzék a remetéknek ahhoz a kis közösségéhez, amelyet Szent Romuáld nem sokkal azelőtt alapított. Itt a Szentlélektől azt a különleges megbízatást kapta, hogy alakítsa ki saját közösségét. 

Vallombrosába indult hát, ahol Romuáld néhány évvel azelőtt remeteséget alapított a Szent Hilárius kolostor apátnőjének, Ittának a földjén. Két remetét talált még ott, majd hamarosan új tanítványok csatlakoztak hozzá. Camaldoli mintára szervezte meg a közösséget, amelynek a priorja lett. A szerzetesek száma egyre gyarapodott, János egészsége viszont romlott, ezért mint priort tehermentesítették mindennapos adminisztrációs kötelezettségei súlyától. 

1038 körül a közösség azt a földet, amelyen élt, ajándékba kapta Itta apátnőtől; Jánost szabályszerűen Vallombrosa apátjává választották. A közösség Szent Benedek regulája, valamint a kiegészítő szabályzatok szerint élt, amelyeket János állított össze a regula szellemében. Az élet Vallombrosában nagyon szigorú volt: a kórustestvérek szigorú klauzúrában éltek és nem kevésbé szigorúak voltak a táplálkozásra, ruházatra, fegyelemre, hallgatásra vonatkozó utasítások.

Amikor a vallombrosai közösség szentségének híre ment, megkérték Jánost, hogy reformáljon meg egyes meglévő kolostorokat, és alapítson újakat, így például Moschetát, Passignanót és a Firenze melletti Szent Salviust. E házak ugyanolyan regula szerint éltek, mint az anyaház, apátjaik pedig a vallombrosai apát alá voltak rendelve, aki ilyképpen a vallombrosai rend általános apátja lett. János elrendelte a szürke habitus viselését, hogy Vallombrosa szerzeteseit már a ruházatukról meg lehessen különböztetni a fekete bencésektől és a fehér kamalduliaktól.

János különös felelősséget érzett a szegények és betegek iránt. Számukra menedékházakat csatoltak minden vallombrosai kolostorhoz, János pedig felszólította a neki alárendelt apátokat, hogy senki se engedje el üres kézzel Krisztus szegényét; 'inkább Istenbe vessék bizalmukat, mint a tele magtárba'. Az ő idejében nagyon szegény volt a rend, és a testvéreknek gyakran nem volt elég élelmük; János alkalomadtán még a kolostor felszerelését is eladta, hogy a szegényeket táplálhassa. János minden erejével támogatta a reformapátságot abban a törekvésében, hogy emelje a papság erkölcseit. A világi papokat is arra ösztönözte, hogy közösségben éljenek, és így könnyebben megvalósíthassák a cölibátust. Fő törekvése mégis a simónia elleni harcra irányult. 

Mivel a San Miniátót egy simóniás apát kinevezése elleni tiltakozásul hagyta el, nem meglepő, hogy ő lett az ellenállás magva Petrus Mezzabarbával szemben, aki II. Sándor pápától (1061-1073) megvásárolta a firenzei püspökséget. A püspök felbőszült a vallombrosaiak részéről őt ért bírálat miatt, és megparancsolta embereinek, hogy a Szent Salvius kolostort égessék fel, hogy ezzel a szerzeteseket elhallgattassa. Ez a gaztett azonban csak még inkább fokozta az ellenállást, úgyhogy végül háromezer firenzei a városi tanács vezetésével felszólította a vallombrosaiakat, hogy a püspök elleni vádjukat vessék alá tűzpróbának. A rend egy szerzetese sikerrel kiállta ezt az ítéletet, ekkor a pápához küldték, aki azután Petrus Mezzabarbát elmozdította a hivatalából. 

Ez a küzdelem egész Itáliában megalapozta Jánosnak azt a hírét, hogy ő az egyházreform előharcosa. Élete vége felé pedig a milánóiak arra kérték, hogy küldjön papokat az egyházmegyéjükbe, mert nem akarták a szentségeket elfogadni olyan papoktól, akiket simóniás püspök szentelt fel. János teljesítette kérésüket, és néhány novíciusát Todi püspöke pappá szentelte, hogy kiszolgáltathassák a szentségeket. János, mielőtt szerzetes lett, nem tanult sem írni, sem olvasni, hosszú betegségei alatt azonban közössége tagjaival felolvastatta magának az egyházatyák írásait, és így mély lelki tudásra tett szert. Halálos ágyán a testvérek oktatást kértek tőle a szeretetről. Ez a homíliája fennmaradt.

1073. július 12-én halt meg a passignanói San Michele Archangelo kolostorban. III. Celesztin pápa 1193-ban avatta szentté. 

 'Istenünk, te szent Fiad megaláztatása által fölemelted az elesett emberiséget. Adj szent örömet nekünk, akiket kiragadtál a bűn szolgaságából, és fogadj be egykor az örök boldogságba. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.' Amen.

Forrás ~ Internet

 
LITÁNIA SZENT BENEDEKRŐL

Uram, irgalmazz nekünk! Uram, irgalmazz nekünk!
Krisztus, kegyelmezz nekünk! Krisztus, kegyelmezz nekünk!
Uram, irgalmazz nekünk! Uram, irgalmazz nekünk!
Krisztus, hallgass minket! Krisztus, hallgass minket!
Krisztus, hallgass meg minket! Krisztus, hallgass meg minket!
 
Mennyei Atyaisten, Irgalmazz nekünk!
Megváltó Fiúisten, Irgalmazz nekünk!
Szentlélek Úristen, Irgalmazz nekünk!
Szentháromság egy Isten, Irgalmazz nekünk!
 
Szentséges Szűz Mária, Könyörögj érettünk!
Istennek Szent Anyja, Könyörögj érettünk!
Kegyelmek eszközlője, Könyörögj érettünk!
Szerzetesek királynője, Könyörögj érettünk!
 
Szent Benedek, Könyörögj érettünk!
Szent Benedek, Nursia dicsősége, Könyörögj érettünk!
Szent Benedek, akinek a neve 'áldottat' jelent, Könyörögj érettünk!
Szent Benedek, akit a Szentlélek gazdagon megáldott, Könyörögj érettünk!
Szent Benedek, Isten békéjének követe, Könyörögj érettünk!
Szent Benedek, a nyugati szerzetesek apátja és atyja, Könyörögj érettünk!
Szent Benedek, akit minden igazság szelleme töltött el, Könyörögj érettünk!
Szent Benedek, sok vértanúnak, egyháztanítónak,
hitvallónak és szűznek atyja, Könyörögj érettünk!
Szent Benedek, az önfeláldozás és a bűnbánat csodája, Könyörögj érettünk!
Szent Benedek, a szerénységnek és az erőnek csodája, Könyörögj érettünk!
Szent Benedek, a szerzetesi fegyelem példája, Könyörögj érettünk!
Szent Benedek, az engedelmesség, a szegénység és a tisztaság példája, Könyörögj érettünk!
Szent Benedek, bölcs törvényhozó, aki a Szentlélek útmutatásával
a szerzetesrend szabályait megalkottad, Könyörögj érettünk!
Szent Benedek, a lelkiélet tiszta megismerésének mintaképe, Könyörögj érettünk!
Szent Benedek, Isten embere, Könyörögj érettünk!
Szent Benedek, aki kora ifjúságodtól menekültél a világtól, Könyörögj érettünk!
Szent Benedek, aki a magányba visszavonulva
csak Istennel és Istenért éltél, Könyörögj érettünk!
Szent Benedek, aki testedet tövisekkel övezted,
hogy tisztaságodat sértetlenül megőrizd, Könyörögj érettünk!
Szent Benedek, akit Isten csodatevő erővel ruházott fel, Könyörögj érettünk!
Szent Benedek, aki a bálványképeket
a szent kereszt jele által lerontottad, Könyörögj érettünk!
Szent Benedek, aki a sátán kísértésének
a szent kereszt jele által ellenálltál, Könyörögj érettünk!
Szent Benedek, aki betegeket gyógyítottál, holtakat támasztottál fel
és megszállottakat szabadítottál meg a te bizalomteljes imád által, Könyörögj érettünk!
Szent Benedek, aki legyőzhetetlen voltál hitedben,
rendíthetetlen reményedben és teljes Isten szeretetének adományával, Könyörögj érettünk!
Szent Benedek, aki Krisztus példája szerint
szelíd és alázatos szívű voltál, Könyörögj érettünk!
Szent Benedek, aki atyai jóságodat lágy szigorral egyesítetted, Könyörögj érettünk!
Szent Benedek, aki a szenvedőknek szeretetteljes támasza voltál,
részvéttel és szolgálatkészséggel, Könyörögj érettünk!
Szent Benedek, aki magadban hűen megalkottad Krisztus képét, Könyörögj érettünk!
Szent Benedek, aki az oltárnál állva adtad vissza lelkedet Istennek, Könyörögj érettünk!
Szent Benedek, a jó halál patrónusa, Könyörögj érettünk!
Szent Benedek, hatalmas szószólója Istennél mindazoknak,
akik téged hívnak, Könyörögj érettünk!
Szent Benedek, Európa védőszentje, Könyörögj érettünk!
 
Isten Báránya, ki elveszed a világ bűneit! Kegyelmezz nekünk!
Isten Báránya, ki elveszed a világ bűneit! Hallgass meg minket!
Isten Báránya, ki elveszed a világ bűneit! Irgalmazz nekünk!
 
Imádkozzál érettünk Szent Benedek! Hogy méltók lehessünk Krisztus ígéreteire!
 
Könyörögjünk!
Uram, ébreszd fel bennünk és a te szent templomaidban azt a szellemet,
amely Szent Benedeket életében irányította, hogy mi is ettől a szellemtől irányítva fáradozzunk,
szeressük azt, amit ő szeretett, és gyakoroljuk azt, amit ő tett.
Krisztus, a mi Urunk által.
Amen.
 
Forrás ~ Internet

 'Krisztusnak semmit elébe ne tegyenek!'

Először is: bármi jóba kezdesz, igen állhatatosan imádsággal kérjed, hogy ő vigye azt végbe, hogy ő, aki bennünket már fiai sorába méltóztatott számítani, ne legyen kénytelen valaha is szomorkodni rossz tetteink miatt. Úgy kell őt a bennünk levő adományaival mindenkor szolgálnunk, hogy mint haragvó atya örökségéből ki ne tagadjon minket, fiait, de úgy se, mint félelmetes úr, bűneinktől felingerelve, gonosz szolgák gyanánt át ne adja az örök büntetésre azokat, akik nem akarták őt követni a dicsőségbe.

Keljünk föl tehát végre valahára a Szentírás serkentő szavára: Itt az óra, hogy felébredjünk az álomból (Róm 13, 11). Nyissuk meg szemünket a megistenítő fénynek, és megdöbbent füllel halljuk, mire int bennünket a mindennap felénk kiáltó isteni szózat: Ma, ha az Úr szavát halljátok, meg ne keményítsétek szíveteket! (Zsolt 94, 8) És ismét: Akinek füle van a hallásra, hallja meg, mit mond a Lélek az egyházaknak! (Jel 2, 7) És mit mond? Jöjjetek, fiaim, hallgassatok rám! Az Úr félelmére tanítalak titeket (Zsolt 33, 12). Siessetek, míg tiétek az élet világossága, hogy a halál sötétsége meg ne lepjen benneteket! (Jn 12, 35)

Ezeket kiáltja oda az Úr a népsokaságnak, amikor keresi munkását, majd így folytatja: Ki az az ember, aki életet óhajt, és jó napokat kíván látni? (Zsolt 33, 13) Ha ennek hallatára azt feleled: 'Én', akkor Isten ezt mondja neked: Ha igazi és örök életet akarsz, tiltsd el nyelvedet a gonosztól, és ajkad ne szóljon csalárdságot, fordulj el a rossztól, és tedd a jót! Keresd a békét, és járj utána! (Zsolt 33, 14-15) Ha ezt megteszitek, szemem rajtatok lesz, és fülem meghallja könyörgéseteket. És még mielőtt segítségül hívnátok, azt mondom nektek: Íme, itt vagyok (Iz 52, 6).

Mi lehetne édesebb számunkra, szeretett testvéreim, az Úrnak e minket hívó szavánál? Íme, így mutatja meg jóságosan az Úr az élet útját. Övezzük fel tehát derekunkat hittel és a jó cselekedetek gyakorlásával, és az evangélium vezetésével járjuk az ő útjait, hogy méltók legyünk meglátni azt, aki országába hívott minket (1 Tessz 2, 13). Ám ha országának sátorában akarunk lakni, hacsak jó cselekedetekkel nem igyekszünk, soha oda el nem jutunk. 

Amint van keserűségből fakadó rossz buzgóság, amely elszakít Istentől, és a pokolra vezet, úgy van jó buzgóság is, amely a vétkektől választ el, és Istenhez és az örök életre vezet. Ezt a buzgóságot tehát a legizzóbb szeretettel gyakorolják a szerzetesek, azaz: Egymást a tiszteletadásban előzzék meg (Róm 12, 10). Egymásnak mind testi, mind lelki fogyatkozásait a legtürelmesebben viseljék el. Egymásnak versengve engedelmeskedjenek. Senki se kövesse azt, amit maga számára hasznosnak ítél, hanem ami másnak az. Egymást tisztán, testvéri szeretettel szeressék. Istent szeretve féljék. Apátjukat őszinte és alázatos szeretettel szeressék. Krisztusnak semmit elébe ne tegyenek, aki bennünket, mindnyájunkat az örök életre vezessen. 

 Szent Benedek apát Regulájából

Forrás ~ Internet

SZENT BENEDEK APÁT EURÓPA FŐVÉDŐSZENTJE

 Az umbriai Nursiában (ma Norcia) született 480 körül. Rómában nevelkedett, Subiaco vidékén remeteéletet kezdett, ahol összegyűjtötte tanítványait, majd Monte Cassinóra ment. Itt híres kolostort alapított, és Regulát állított össze, amely mindenfelé elterjedt. Ezért a nyugati szerzetesség atyjának is szokták őt nevezni. 547. március 21-én halt meg, de már a VIII. század végétől sokfelé július 11-én emlékeztek meg róla. VI. Pál pápa 1964. október 24-én Európa fővédőszentjévé nyilvánította.

 'Istenünk, te Szent Benedek apátot az istenszolgálat iskolájában kiváló mesterré tetted. Add, kérünk, hogy az irántad való szeretetet mindennél többre becsüljük, és szárnyaló szívvel járjunk parancsaid útján. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.' Amen.

HIMNUSZ SZENT BENEDEK APÁT ÜNNEPÉN

Égi fények közt, kiket áldva hirdet
harci győztesként diadalmi ének,
ott ragyogsz, boldog Benedek sugárzó
 érdemeiddel.

Testben ifjú még, de szívedben érett:
perzselő vágyak tüze nem hevített,
földi életnek gyönyörét kerülve
 égre figyeltél.

Távol várostól, a szülői háztól,
sziklás erdőknek vadonába tértél,
s boldog életnek tükörét megírtad:
 bölcs Reguládat.

Így a népek nagy nevelője lettél,
hintve Jézus szép tanait; te gyúrj át
minket is bátor követőddé, s gyújts fel
 mennyei vágyra.

Zengje énekszó az Atyát Fiával,
és a Szentlelket, vigaszát ki adja:
Ők díszítettek kegyelemmel téged
 gazdagon áldva. Amen.

Forrás ~ Internet