DAMIÁNI SZENT PÉTER HIMNUSZA AZ ÉGI JEGYESRŐL

Ki van itt? Ajtóm zárát ki veri?

Éjem álmát megtöri.

Engem hív: 'Óh drága nővér, feleség,

szüzek gyöngye, ritka szépség, ékesség,

kelj föl, kelj föl, nyiss ki hamar, édesség!'

'Nagy király egyetlen fia vagyok,

legkisebb és legnagyobb.

Fényes égből sötét földre leszálltam.

Földi foglyok lelkeit én megváltom.

Halált értük s bántalmakat kiálltam.'

Akkor én ágyamból kiugrottam,

a reteszhez futottam, hogy kizárjam

házam minden zárait s szemtől-szembe

lássa lelkem azt akit látni, látni

legfőképen szomjazik.

Jaj de ő akkorra már messze jár!

küszöböm elhagyta már.

Mit csináljak én szegény hová legyek?

Könnyek közt a vőlegény után megyek

kinek ujja formált földet és eget.

Őrei rám leltek a városnak.

Ruhámtól megfosztottak.

Uj palásttal borították testemet

s hallottam hogy új énekbe kezdenek:

hogy a király házába vezessenek.

Forrás ~ Internet